Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
Ha bizonyítvány kell az ő teljesítményeiről, hivatkozik a bécsi Kárnthner Thor-szinházra, a salzburgi érsekre: Auersberg hercegre és színházára, amelyben hat évig működött, amikor is őt Ö Felsége a császár hetenként kétszer megtisztelte jelenlétével, — Kuntz evvel szemben csak Győrre és Znaimra hivatkozhatik. Ha ő, t. i. Scherzer nem kapja meg a szinházat, nem tudja adósságát megfizetni. Most 188 forinttal tartozik, tartozása még nagyobb volna, ha Győry gróf és a győri püspök nem lettek volna hozzája nagylelkűek. Teküntettel nehéz helyzetére ki akart egyezni ellenfelével, társigazgatást ajánlva fel neki, — azonban Kuntz gúnyt űzött belőle, felkinálta neki (Scherzernek) a décorateur állását. Ha ilyen állás kellene neki, azt a császár Ő Felségénél is megkaphatná. A tanács felterjeszti a királyi biztoshoz a két nyilatkozatot március 18.-án. A magisztrátus kimondja, hogy Győrött nem létezhet két szinház, csak egynek lehet lennie. Scherzer azt állítja, hogy neki sok költsége volt a jezsuita refectoriumnak színházra való átalakításával. Tény azonban, hogy a helybeli nyári színházból vitette el a karzatokat és a padokat, ezeket vissza kell szállíttatnia. A szinházat Kuntznak kell adni, mert a tanács ígéretére támaszkodva, Znaimból és Pestről színházi kellékeket hozatott és színészeket is szerződtetett. Ha Kuntz nem kapja meg a szinházat, tönkremegy, ahogyan Scherzer máris tönkrement. Kuntzot a helybeli nemesség és az itt állomásozó ezred tisztikara is óhajtja. Ha Kuntzé lesz a szinház és ha engedélyt kap a téli színpadra is, megtérül a Vallásalap pénze is. A város tehát kéri Győry grófot, döntsön Kuntz javára. 1 ) Március 22.-én a királyi biztos leir, hogy a színházért folyamodó két igazgató közti viszony nem világos, — ezért két nap leforgása alatt pontról-pontra terjedő, körülményes és részletes felvilágosítást kér. 2 ) A város március 25.-án hosszú felterjesztéssel él. Példákkal igazolja, hogy y>äass man mit ächter Wahrheit einbekennen muss, Scherzer ist ein Mann von keinem W>ort«. B ) A téli szinház minden jog szerint Kuntzé — az engedélyt megkapta az okt. l.-ikj tanácsi határozattal, — de mivel Scherzernek vé'ellenül kedveze':t a szerencse, alkalmas színjátszó helyhez (a refectoriumhoz) jutott és a jog ellenére játszhalott. Övé volt az interimáüs possessio, Kuntzé a jegyzőkönyv alapján a jog. Scherzer nem 'fizetett és nem is tud fizetni. Scherzer ellenszenves a közönségnek. A tanács kéri a királyi biztost, erősítse meg határozatát és hagyja jóvá a Kuntzal [kötött szerződést, utasítsa 'el Scherzert. 4 ) Mint az előadottakból is kiviláglik, II. József császár megnyirbálta Győr városának jogait is. A királyi biztostól függött a színház bérbeadása is, —- a város hiába kötött szerződést Kuntzal, — Győry *) Tanácsi fogalmazások 198. és 586. sz., a két folyamodó nyilatkozata mellékletekkel. 2 ) CameralAdministration 1041. sz. 3 ) Tanácsi fogalmazás 1785., 661. S7. Tanácsi fogalmazás 1789., 661. sz.
