Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
Scherzer érezte a félszeg helyzetet és iparkodott a város kedvében járni. Okt. folyamán előadást rendezett a városi szegényház javára. Ez az előadás 9 frt 4 xt jövedelmezett. 1 ) 1788 dec. 12-én Scherzer folyamodott, szállítsák le a 12 frt havi bért, mert rossz bevételei vannak és mert sok költsége volt a téli szinház felépítésével. A tanács 8 frtra szállította le a bért. 2 ) 1789 január 7.-én a tanács elutasítja »Franz Scherzer, der allhier in dem Exjesuiter Collegio Spiellender deutscher Schauspieller« kérését, hogy a színházban bálokat rendezhessen. 3 ) Január hó 21.-én Scherzer újból könyörög, szállítsák le a 8 frt bért, mert a farsangi bálok miatt nincsen bevétele. A tanács januáristól kezdve teljesen felmenti a bérfizetés alól, avval a kikötéssel, adjon elő egy, a tanács által meghatározandó darabot a Szegényház javára. 4 ) 1789 január 23-án Scherzer folyamodott, hogy pénteken is játszhasson. A tanács ajánlatára a királyi biztos megadja az engedélyt. 5 ) 1789 február 11-én a városi tanács Kuntz Kristóf kérésével foglalkozott, aki a nyári szini idényért folyamodott. A tanács nekiadja ki a színházat, mivel már október havában neki adták meg az engedélyt. 20 forintot fizet egy hóért és 20 arany kauciót. Ugyanaznap Scherzer is folyamodott. Mivel sok költséget fordított a téli színházra és nagy kára volt, kárpótlásul a nyári színházban akar játszani. A tanács elutasítja kérését, mivel a folyamodó nem fizetett rendesen, zaklatta a tanácsot és ígéreteit nem tartotta meg. 6 ) Scherzer közben a királyi biztoshoz folyamodott, hogy böjt alatt is játszhassék. A biztos erre nézve a tanács véleményét kérte. A tanács felirt a biztoshoz, utasítsa el a színigazgató kérését, mert böjt alatt illetlen a színjátszás — az emberek ilyenkor ájtatosságukat végzik és tilos a zene és a tánc. 7 ) A biztos erre tagadó váiaszt adott Scherzernek. 8 ) Scherzer azonban nem hagyta magát, még egyszer folyamodott a bőjtalatti játszás engedélyéért. Újból elutasítják. Scherzernek nagy összeköttetése volt az udvarral. Március 7.-én a királyi biztos értesíti a tanácsot, hogy Bécsből elnöki iratot kapott, hogy Zichy helytartósági elnök pártfogására Ö Felsége megengedte Scherzernek, hogy a böjt alatt március 29.-ig erkölcsös színdarabokat adhasson elő. 9 ) Scherzer tehát diadalt ült ebben az ügyben. Nem hagyott föl avval a reményével sem/hogy megszerzi a tanács elutasító végzése ellenére is a kívánatos nyári idényt. Március 4.-én kelt Győry kir. biztos leirata a városhoz, hogy *) Tanácsi jegyzőkönyv 2170. p. (1788). 2 ) Tanácsi jegyzőkönyv 2499. p. (1788). ) Tanácsi jegyzőkönyv 1789., 62. p. 4 ) Tanácsi jegyzőkönyv 1789 január 21., 159. p. 5 ) Tanácsi jegyzőkönyv 1789 január 23., 198. p és január 31., 252. p. 6 ) Városi Tanács jegyzőkönyv 1789 febr. 11., 352. és 354. p. 7 ) Fogalmazvány 1789 febr. 15., 390. sz, és március 4., 528. sz. 8 ) Cameral Administration, márc. 7., 829. és Tanácsi jegyzőkönyv március 7., 558. p. 9 ) Tanácsi jegyzőkönyv febr. 15. 390. p., febr. 22. 442. p., febr. 26. 472. p. — márc. 7., 558. p.
