Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
folyamodott, azt válaszolta a tanács, hogy Scherzernek adja meg az engedélyt, mert már a nyáron is játszott helyben. Scherzer 12 frtot és 150 frt óvadékot fizet. A város arra nem vállalkozhatik, hogy Scherzernek téli színjátszásra alkalmas házat keressen, erről nekj saját magának kell gondoskodnia. A havi 12 frt csak az engedélyre vonatkozik. Scherzer azt is kérte, hogy télen,' a farsang alatt bálokat is adhasson. Erre nem kapta meg az engedélyt, mert a báladás »Ein büi gerliches Gewerb«. 1 ) Scherzer beadványában arra hivatkozott, hogy téli szereplésre helyet kapott a jezsuita kollégiumban (a bencések mai székházában). Kötelezte magát, hogy a nyári szinház bérét megfizeti, akár játszik benne, akár nem, »solange ick bey Ihro Durchlaucht Fürst Grisalkowitz spiele«ß) A téli szinház, úgymond, azért kell neki, mert reméli, hogy evvel pótolja ki a nyári veszteséget. Scherzer tehát az egész nyárra bérelte ki a faszinházat, de felváltva játszott Győrött és Gödöllőn. Társulatának egyik tagja Schikaneder Orbán volt, a híresebb Emmanuel bátyja. Orbánnak József nevü fia megszökött. Orbán köröztette, és amikor a íiut Pozsonyban megfogták és Győrbe hozták, az apa lépéseket tett a bécsi magisztrátusnál, hogy a fiu megkaphassa azt a 25 frtot, amelyet Berner Félix színigazgató reáhagyott. József t. i. tagja volt Berner társulatának. 3 ) Schikaneder Orbán »Chorrepetitor« másik fia: Károly, hires énekes és szinműiró lett. 4 ) Scherzer engedélyt kapott aug. 28.-án, hogy a télen keresztül az ex-jezsuita rendházban játszhasson, de okt. hó 4.-én a tanács visszavonta tőle ezt az engedélyt, mivel Scherzer nem fizette meg a kí.uciót. »Napfenyre került egyéb adóssága is, szava nem érdemel hitelt.« A város Kuntznak adja télire az engedély t, avval a kikötéssel, szerezzen magának alkalmas helyiséget. Fizessen október elsejétől kezdve havi 12 frtot és 150 frt kauciót előre. Kuntz azért folyamodott, mert hallotta, hogy Scherzer a győri permisszió ellenére is Székesfehérvárott akar játszani. Kuntznak sem engedik meg a bálok tartását. 5 ) Tehát Kuntz kapta meg az engedélyt télire, jog szerint az övé lett volna a téli szezon, tényleg azonban Scherzer játszott 1788/89 telén a jezsuita kollégium refektóriumában, amelyet az ő kedvéért alakítottak át színházzá. /Gróf Győry, a győri kerület királyi biztosa, nagyi pártfogója volt Scherzernek — aki II. József érdeklődésével is dicsekedhetett — és fütyült a győri tanács határozatára. Meghagyta Scherzert a szekularizált rezidencia birtoklásában, a városi tanács döntését semmibe sem véve. *) Tanácsi jegyzőkönyv 1788 aug. 28. 1769. p. 2 ) Tanácsi folyamodások 1769/1788. 3 ) Schikaneder-ügy, Fogalmazás 1783 június 26. Tanácsi jegyzőkönyvek 1788., 1039., 1303., 1321. és 1616. pontok. 4 ) Wurzbach, 29. sz. kötet, 311. 1. 5 ) Kuntz- és Scherzer-ügy, Tanácsi jegyzőkönyv 2047. p. (1788.)
