Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - SZEMLE - Győri szemle. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet győri osztályának 25. éves jubileuma. — A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előadásai. A győri Lloyd Ált. Kereskedelmi Testület közgyűlése. — Győri Szabadegyetem. — Győri Ifjúsági Egyesület

értelmének gyakorlatiasságát, tapintatosságát és körültekintését, de a történetírói munkálkodásból ki kellett kapcsolódnia. A modern történetíró meggyarapodott munkájának elvégzésére, további forráskutatásra nem maradt elegendő ideje. Néhány értékes szakbirálatot nem számítva, 1902-től kezdve nem gyarapította történetírói termelését. A valójában négy kötetre bővült magyar egyháztörténelem és Szent László fejereklyéjének kisebbterjedelmü, de történelmi apparátussal készült monográfiája így is kimagasló emléket állítanak hasznos életének és maradandó emlékének. Szabady Béla. Győri Szemle. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet győri osztályának 25 éves jubileuma. — A Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet győri osztálya ez évben (október 2-án) ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát. A díszgyűlés a városháza nagytermében folyt le a győii hivatalok és hatóságok és sok, részben fővárosi, részben külföldi vendég jelenlétében. Ezen a közgyűlésen hangzott el Hoffmann Adolf vezérigazgatónak folyóiratunkban (160 —195. 1.) közölt előadása is. Jausz Lajos megnyitójában pedig az osztály történetét elevenítette föl. Érdekes tanulmányából a következő adatokat vesszük át : 1906 február 3 án alakult a GyÖri Mérnök-Egylet, amely ekkor 68 tagból állt. Helyiséget bérelt, megvetette könyvtárának alapját, de mindaddig nagyobb munkásságot nem fejtett ki, míg — egy évvel utóbb, 1907. január 31-i közgyűlésén — ki nem mondta, hogy a budapesti egylet (első) vidéki osztályává alakul. Innen számítja fennállását. Egy évvel utóbb Hauszmann Alajos, az anyaegylet néhai nagynevű elnöke avatta föl az osztályt. (1908. január 4.) Az osztály a műszaki problémák iránt megnyilatkozó érdeklődést még fokozta fölolvasásaival, pályadíjaival, másrészt szakszerű tevékenységet is fejtett ki. Hozzászólt (16 ülésen át!) a vállalati úton végrehajtandó középítkezési munkák feltételeinek tervezetéhez. Foglalkozott a helybeli gyárakat kiszolgáló körvasút kérdésével, sőt iparvágány tervezésére 4000 K országos pályadíjat tűzött ki. 1911-ben Székely Mihály fiatal aviatikust látta gyakorta körében s jelentékeny összeggel támogatta egy általa tervezett repülőgép kivitelét. — Már a háború folyamán, 1917-ben tárgyalta az osztály a mérnöki kamara tervezetét s evvel kezdte meg működését a proletátdiktatúra után is. Része volt a városszabályozási terv kiírásában és elbírálásában, az új győri színház tervének előmunkálataiban (már 1911-ben is) s az idők szellemével haladva, 1926-ban nagy rádiókiállítást rendezett. A következő évben Jedlik Anyos-emlékünnepélyt tartott, majd új, epi-diaskopális vetítőgépet szerzett be. Felolvasó-ülésein szakszerű, modern és aktuális kérdé-