Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - SZEMLE - Győri szemle. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet győri osztályának 25. éves jubileuma. — A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előadásai. A győri Lloyd Ált. Kereskedelmi Testület közgyűlése. — Győri Szabadegyetem. — Győri Ifjúsági Egyesület

seket vitat meg vagy ismertet, de jobb időkben, még nem régen is, mérnök estélyei is eseményei voltak városunk farsangjainak. Városunk kultúr életének egyik erős alapja ez az egyesület, példája a szakszerűen istápolt tudományos egyesüléseknek, amelyek a társadalomnak is szerves együtthatói, nem egyszer rugói is. — Negyedszázados ünnepe szép múltnak távlatára tekinthet vissza : még nagyobb a távlat, mely előtte áll — ünnepe legyen kezdete is újabb negyedszázadoknak! * A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet győri osztálya 1932. őszén (október — december hónapokban) a következő előadásokat rendezte : Lehrter Ferenc waggongyári igazgató : Gummikerekü sinautóbusz — Lengyel József oki. mérnök: Hegesztett vasszerkezetek. — Togl Kálmán kir. főmérnök: A felső Duna vízrajza és szabályozása. - Lakatos Kálmán oki. építészmérnök: Korszerű kislakások. — Dr. Fehér Jenő fővegyész : Háztartási vegyészet. * A Lloyd Általános Kereskedelmi Testület évi közgyűlésén Dr. Polgár Győző, ügyész titkára hatalmas jelentésben számolt be a testület 1931. évi működéséről. Sajnáljuk, hogy nagy terjedelme miatt nem közölhetjük egészében ezt a nagy munkával és alapos körültekintéssel készült kitűnő tanulmányt, amely városunk 1931. évi egész gazdasági életéről részletes képet tárt a közönség elé. Tiszteletreméltó adatgyűjtéséből mégis kiragadunk néhány beszédes számot, hogy azokat egy keserves esztendő történetéül megrögzítsük : „Bár városunk — úgymond — eminenter iparosés kereskedő-város, közgazdasági boldogulása, épúgy, mint az ország többi városáé, nagymértékben a mezőgazdaság, közelebbről a várost környező vármegyei mezőgazdaság boldogulásától függ. Az 1931. évi eredmény vármegyénkben az országos átlagos csökkenéshez (18%) képest is rendkívül nagymértékű visszaesést mutat." Búzában 50%, rozsban 45%, árpánál 27%, zabnál 50% volt a csökkenés, csak a tengeri-termésben volt 21% többlet. Ehhez járult az árak csökkenése is, s ennek eredménye a vármegyében az 1931. évi 1,200 000 P adóhátralék. „Nem csoda tehát, ha városunk kereskedelme a falu népét és a falusi kereskedőket is mint vásárlót még nagyobb mértékben veszítette el, mint az ország kereskedelme." —De jelentékeny pusztítást vitt az 1931. év Győr városi lakosságának vásárlóképességében is. A munkanélküliség a gyárak csökkentett üzeme miatt fokozódott városunkban s ehhez képest erősen csökkent az ipari érdekeltségek vásárlóképessége is. Az OTI. győri pénztáránál biztosított munkavállalók átlagos száma 1930-ban 16 600, 1931-ben 14 600 volt. — A magánalkalmazottak kereseti adójában 32 000 P a csökkenés. — Az építési engedélyek száma 26%-kal volt kevesebb, mint az előző évben A köztisztviselők fizetésének leszállítása s az ezzel párhuzamos „valóságos takarékossági epidémia" is károsan hatott a kereskedelemre. — „Hősök azok a győri kereskedők, akik ezekben az években a leg-