Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Jenei Ferenc: Kazinczy útja Pannonhalmára
esztendős embernek nem tudnia, mennyire veszedelmes lankadt embernek illyent mondani, mit még az orvosok is szorgalmatosan kerülnek; Kazinczy pedig Endrét búsítani bizonyosan nem akarhatá; akár nem olly nagy mértékben, millyénben a szavak jelentik, mert Kazinczy nem azok közzül van, ki a bajokat szeresse nagyítani. S ha Kazinczy tovább is gondolkodott volna, olly valamire is fogott jönni, mellynél fogva az ő jó szive elhajította volna kezével tollat. 1 ) Azonban Guzmics írása nem jelent meg, Kazinczy meghalt és a hűséges barátot a szent öreg családjának megsegítése foglalta le. Kazinczy utolsó szava ebben az ügyben, amelyet augusztus 8-án írt le, Horváthot megnyugtathatta volna. »Csinalja Endre velem, a' mit akar, azzal nem gondolok, de mond meg nekem édes barátom, mint esik az, hogy némelly ember nem érzi, melly gyönyörűség jól lenni az egész világgal? 'S az mutat-e bennünket nagyoknak, ha másokkal veszekedünk, ha másokat verünk, vagy az, ha a' mások érdemét örömmel ismerjük meg, ha azt hirdetjük? Szégyeleném azt, ha Endrét bántani akartam volna 's tudtam volna, hogy bántom.« Horváth Endre azonban nem nyugodott meg. Része lehetett ebben Döbrentei Gábornak is. Guzmics jótékony hatása megszűnt, Horváth engesztelhetetlensége Guzmicsot is nagyon bántotta. Hoszszabb időn keresztül nem is beszéltek. 2 ) Horváth megírta Felvilágosítását és elküldötte Thaisz Andrásnak, a Sas szerkesztőjének. A cikk a kolera zavaros napjaiban elkallódott, nem jutott el Thaiszhoz, de mikor Thaisz bíztatására Horváth újra megírta, 1832 június 16-án megjelent. 3 ) Horváth a levélformát választotta, »Patfalvi Mark« ír neki és egészsége felől érdeklődik, mert nagyon rossz hírét olvasta Kazinczy Útjában. Horváth válaszol és felvilágosítja testi és lelki állapotáról. Pátfalvi erre megküldi a kérdéses részeket barátjának és hozzáteszi: »Ezekbol, jó Endre, már egészen érthetsz, miért aggságoskodtam egyéb tekintetből is irántad Sajnálom, hogy az öreg Kazinczy illy gyerekes meggondolatlanságokat irkála útjába. Vagy mintha egyenesen ártólag dolgoznék ellened. Ládd nevezted volna el azt az odvas vén almafádat Ferenc fájának, akkor össze dicsért volna. A hiú öregnek itt a bibéje. Lám némely mást hogy magasztal tömjéneiért.« 4 ) Aztán foglalkozik a Kazinczy Útja két részletével és részint helyreigazítja, részint cáfolja azt. Azonban Horváth nem tud féket tenni haragjára. Szenvedélyesen tör ki és kemény szavakkal támad Kazinczy hiúságára és kétségbe vonja Kazinczy szavahihetőségét, aki a tényeket »a maga felcsicsomázása kedvéért elforgatni nem pirul«. 5 ) Ez a támadás, mert nélkülözte a tárgyiasságot, valóban kegyeletsértően hatott. Durva hangja a szent öreg emlékét gyalázta. *) Kaz. Lev. XXI. köt. 621-22. I!. 2 ) U. o. 644. 1. 3 ) Felvilágosítás Kazinczy útjának 25-ik lapjára. „Sas vegyestárgyú iratok" X, köt. 1832. és Thaisz jegyzete u. o. 1. 1. *) U. o. 3-4. 1. 5 ) U. o. 6. 1.
