Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Jenei Ferenc: Kazinczy útja Pannonhalmára

ták vele történetét, sőt azon az ebéden, ,amelyet gróf Széchenyi István a Tudós Társaság tagjainak tiszteletére adott, 'előkelő társaság előtt kellett úti élményeiről beszámolnia. Április J6-án Szemerével, annak péceli kastélyába utazott, ahol hozzáfoghatott élményei megírásához; még 19-én megkezdette a munkát, s négy nap alatt elkészült vele. A dolgozat minden egyes részletét megvitatta Szemerével,

1

) s mindjárt másnap (Szemerévcl a Tudós Társaság hétfői ülésére, Pestre kocsiztak) a kéziratot átadta á Landerer-nyomdának. Személyesen ellenőrizte a munkát és maga végezte a korrekciót is,-') 30-án éjjel már megkapta az első példányokat.

3

) Müvét a fiatal Báró Eötvös Józsefnek ajánlotta, aki első, nyomtatásban megjelent művében a Pyrker fordításáért megtámadott Kazinczyt védelmébe vette.

1

) Művéből nem akart'anyagi hasznot, a példányok legnagyobb részét ajándékba osztotta széjjel. Elsősorban Guzmicsnak küldte el és a pannonhalmi 'bencéseknek. Küld Rudnay prímásnak. Jóbarátait, ismerőseit is megtiszteli egyegy példánnyal. Gróf Dessewffy József, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kis János, Horvát Endre, báró Mednyánszky Alajos, Tessedik Ferenc és még mások nevét találjuk leveleiben, mint akiknek megküldte a könyvet.

5

) Május 2-án pedig bemutatta a Tudós Társaság ülésén és a két elnöknek, gróf Teleki Józsefnek és gróf Széchenyi Istvánnak itt nyújtotta át a tiszteletpéldányokat.

,;

) A Tudós Társaság a munkát Fáy Andrásnak adta jki bírálatra.

7

) Üti élményeinek elmondása közben olyan megjegyzéseket tett, amelyek több félreértésre, sőt heves vitára adtak alkalmat. A megjegyzések között terjedelemre és hangra kiválik az, ümelyet a 15—50. oldalakon közöl. Ez része lett a Pyrker-fordítás körül keletkezett vitának. Toldy Ferenc tudvalevőleg a Kritikai Lapok első ^kötetében (G. jeggyel) Kazinczy Pyrker fordítását, Ä Szent Hajdan' Oyöngyei-t bírálva kifogásolja, hogy Kazinczy hexameteres munkát .prózában fordított és tehetségét oly író művére pazarolta, aki magyar létére a német irodalmat gazdagította.

8

) Kazinczy, bár a bírálat a

) Április 21-én írja Guzmicsnak „Szemere kedden kihozott 's itt azolta nyomtatás alá dolgozom Pannonhalmi utamat,' Szemerének szertelen örömére, \s követvén az ő baráti vezetéseit ; elmetszvén a' mit ő oda nem tartozónak itél, 's változtatván a' mit nem jónak talál." Szemere volt így a kis útirajz első bírálója. „O úgy hiszi, hogy lelkem és tollam sajátságait talán semmi egyéb dolgozásom nem láttatja inkább." „Magam azt hiszem, hogy az én tollamnak minden érdeme a' meleg ömledezés ; 's hol szólhatnék én melegebben, mint midőn Pannonhalma felől fogok ezentúl mindég szóllani." Kaz. Lev. XXI. köt. 5318. lèvél. A levélhez írt utóiratok a nyomdai munka kronológiáját is adják. 2

) Kaz. Lev. XXI. köt. 534—35. 11. 3

) Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra, Pesten. Megjelent 1831. április 30. Nyomtatta Landerer. 8 r, 58 1. — A következőkben rövidítve : Kazinczy útja. 4

) Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József. 1857—1871. Bp. 1803.22-24.il. 5

) Kaz. Lev. XXI. 536., 539., 542., 543., 546., 549., 557., 562. II. 6

) U. o. 538. I. 7

) U. o. 545. I. s

) Kritikai Lapok. Kiadja Bajza. I. Füzet. Pest 1831. 21—31. II.