Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Jenei Ferenc: Kazinczy útja Pannonhalmára
2. A Magyar Tudós Társaság első nagygyűléséi: gróf Teleki József »elölülo« 1831 február 13-ra hivta egybe. 1 ) Guzmics január 20-án ir Kazinczynak és hivatkozva arra, hogy a nagygyűlés alkalmával ismét utazhatik, főapátja nevében is meghivja Pannonhalmára. 2 ) A nagygyűlésen ismét találkozhattak. Guzmics hamarább távozott megint, Kazinczy azonban résztvett a nagygyűlést követő heti üléseken is és rászánta magát, hogy régóta tervezett pannonhalmi látogatását megvalósítsa. Március 11-én jelenti Guzmicsnak, hogy Szemerével a húsvétot Pannonhalmán szándékozik tölteni. 3 ) Szemere azonban nem mehetett és így egyedül indulf útnak. Az akkor legmodernebb közlekedési eszközt, a gőzhajót választotta. Az első dunai gőzhajóra, az »Első-Ferencz«-re szállott. Ügy volt, hogy egy darabig gróf Széchenyi Istvánnal utazhatik, de ez a reménye is meghiúsult. 4 ) Április 7-én, csütörtökön már jókor hajnalban elindult a hajóállomásra, hogy az indulást le ne késsé. »Kazinczy Ütjaban« szemléletesen leírja a hajót, amelyet a gépháztól a fedélzetig alaposan megvizsgált. 5 ) Hamarosan megismerkedett útitársaival is. Egy erdélyi auditorkapitány és egy külföldön is járt fiatal kereskedő Széchenyi és Dessewffy vitájáról beszélgettek, ő nem avatkozott bele, nem akart bíró lenni, hiszen Széchenyit és Dessewffyt egyformán szerette és csodálta. A Margitsziget csúcsa táján köd lepte meg a hajót, vesztegelniük kellett Végre indulhattak. Reggelinél megismerkedett a hajó hölgyutasaival is. Ezek között a főszemély egy milánói grófnő volt, aki magyarországi élményeiről beszélgetett Kazinczyval. Együtt gyönyörködték a visegrádi romok romantikus szépségében. Kazinczy restelte elmondani Zách Felicián azokhoz fűződő történetét, félve, hogy a grófnő, amúgy sem lévén valami jó véleménnyel rólunk, még inkább vadságunkra következtet. Komáromban hosszabb időre állt meg a hajó, fát vettek fel Kazinczy nem mert a hajóról távozni, pedig szerette volna látni a Komáromban tanárkodó Czuczor Gergelyt. Azonban két bencéstanár kijött a hajót megnézni és azok értesítették Czuczort. Éppen indulásra ért ki, de legalább megölelhették egymást. Egy angol utas csodálkozva látta, hogy Kazinczy a pap Czuczort >megcsókolta. Kazinczy rövid válasza a »L'habit est noir, mais l'ame est blanche« volt. Gönyűn egy fiatal győri kereskedővel, Canaiderrel szekeret fogadott és azon utaztak tovább Győrré. Győrött a bencésszékházban szállott meg, ahol Guzmics jól előkészítette fogadtatását. A székház főnöke, Vekerle Gottfried gimnáziumi igazgató és régi ismerősei, Bresztyenszky Adalbert és Maár Bonifác akadémiai tanárok fogadták. 6 ) Pénteken, április 1 ) Kaz. Lev. XXI. köt. 452-43. 11. 2 ) U. o. 455-56. 11. 3 ) U. o. 480. 1. 4 ) U. o. 526. 5 ) Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Vácra. Pest 1831. ^Vekerle Gottfried (1788—1836) győri születésű bencéstanár, házfőnök és gimnáziumi igazgató. 1832-től dömölki apát. Bresztyenszky Adalbert (1776 — 1850)
