Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Jenei Ferenc: Kazinczy útja Pannonhalmára
18-án Bresztyenszky kalauzolta. Megtekintették a székházat, annak könyvtárát és múzeumát. Felkeresték a szomszédos vármegyeházát is. Itt két főtisztviselő volt, akit rokoni szálak fűztek a magyar irodalomhoz. Kisfaludy Mihály főjegyző, 1833-tól alispán, a költő Sándor öccse és Károlynak bátyja 'volt. Schedius Kristóf archiviárius pedig Schedius Lajos egyetemi tanár öccse volt. Őket keresték fel először. Velük tekintették meg az ősi franciskánus kolostorból átalakított vármegyeházát és abban az első győri Kaszinót, amely úgy létesült, hogy két szolgabíró a lakását átengedte erre a célra. 1 ) Juranits Antal megyéspüspök és Sztankovics prelátus meglátogatását arra az időre halasztotta, amikor visszatér Pannonhalmáról. A vacsorát a székházban költötte el. Másnap Maár Bonifác kíséretében Pannonhalmára kocsizott. Szép tavaszi reggel indultak. Útközben Kismegyeren pihenőt tartva megtekintették a franciák nyomait, a győri csata emlékeit. Tovább haladva előtűnt a Szent Benedek-rend ősi monostora, Pannonhalma, ahogyan Szent Márton hegyét épen Kazinczy 'nevezte el, Széphalom analógiájára. 2 ) A kanyargó úton viszi fel őket a kocsi a várba. Az ablakokból kitekintő szerzetesek felismerik a várt vendéget, hírt visznek Guzmicsnak, aki rohanva siet barátja üdvözlésére. Egyenesen a már ebédnél ülő Kovács Tamás főapáthoz vezetik. Kazinczy nagy tisztelettel járul a rend feje elé. »Ótet ismertem volna itt elsőnek, ha széke 's keresztje annak nem mutatták volna is. Arczán egész lelke.« 3 ) A délutánt a kertben, sétálással töltötték. A Szeder Fábián által rendbehozott kert tavaszi pompája nagy gyönyörűséggel tölti el. Itt lát hosszú útja után elsőnek virágos fákat. Másnap, vasárnap délben feljött pázmándi magányából Horváth Endre, az eposzíró, akit Kovács Tamás főapát megbízásából Guzmics hivott meg. Ebéd után, Kazinczy kívánságára, gyalog lesétáltak Pázmándra, Horváth szőlejébe. 4 ) Horváth visszakísérte Kazinczyt Pannonhalmára. A főapát megkérdezte, vájjon Kazinczyról is nevezett-e el fát? Horváth bevallotta, hogy arról most elfeledkezett, ámbár a Gábor-fájáról, amelynek egyik ága a télen elfagyott, beszélgettek. Guzmics tartva tőle, hogy ez az eset felborítja ismét a békét Horváth és Kazinczy között, azt indítványozta, hogy menjenek le mégegyszer a szőlőbe, hogy Horváth mulasztását helyre hozhassa. Kazinczy ellenezte. gimnáziumi, majd jogakadémiai tanár. Neves numizmatikus, a M. T. A. tagja 1838-tól tihanyi apát. — Maár Bonifác (1788 —1855) gimnáziumi, majd jogakadémiai tanár. Történetiró. 1850 — 55 között győri igazgató. — Lásd: Pannonhalmi Rendtörténet VI. B. kötet. 1 ) L. Győri Szemle, 1930. 2 ) Kaz. Lev. XIX. köt. 73. I. 3 ) Kazinczy útja. 23—24. II. *) Ez a szőlő nevezetes volt. Döbrentei Gábor 1821. májusában a Dunántúl utazott. 20-án Guzmiccsal meglátogatták Horváth Endrét, akinek szőlőjében kedélyesen elbeszélgettek. Horváth a fát, amely alatt ültek, és a szőlőt Döbrenteiről nevezte el. Guzmics a Szépliteratúrai Ajándék 1821. évi évfolyamában leírta a délutánt, közölve az ott elhangzott verseket is^
