Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - SZEMLE - Könyvszemle. Johannis Lemovicensis opera. Gálos Rezső. — Sebess Dénes: Két Magyarország, gr. — Hekler: A középkor és a renaissance művészete, gr — Kölönte Béla: Emberkék. —i—c. — Programm-értekezések középfokú iskoláink értesítőiben. —i —c

materializmus. — I'só Pál : Ady Endre. — Dr. Jenéi Ferenc : A legújabb kor magyar történelme. — Dr. Németh Andor : A parlamentarizmus válsága. — Kocsis Lajos : A fasiszta munkaalkotmány. — Dr. Osztovics József: Az új magyar irodalom. —• Dr. Remischovszky László : A nemzeti szocializmus. — Dr. Somogyi Antal: Merre halad a modern festőművészet? — Dr. Szauter Imre: A szocializmus. — Dr. Újlaki Géza: Magyarország helyzete a világkereskedelemben. — Dr. Valló István : Nemzetgazdaságtani irányok. — Zeke Zoltán: A kapitalizmus csődje. Könyvszemle. Johannis Lemovicensis (Abbatis de Zirc 1208—1218) Opera Omnia. Auctore Dr. Constantino Horváth S. O. Cist. (Zirci könyvek II - IV. k) 3 k., kis 8-r , 102*, 195, 1; 15*, 578; 19*, 298 1. Veszprém, Egyházmegyei Nyomda, 1932. — Valamikor, talán Imre királyunk idejében Jakab, a francia signy-i apát, lemond tisztségéről és eljön egyik magyarországi cisztercita apátságba alperjelnek és pincemesternek, hogy ezt utóbb rendjének anyakolostorában, Clairveauxban a perjeli teendőkkel váltsa föl. (1208.) Mikortájt a Bakony sűrűjéből elindult, hogy a Duna mentén hazájába térjen, már újabb zarándokcsapat van útban Frankhonból s 1207-ben Würzburg körül járnak : Lobdeburgi Ottó, fölszentelt püspök ad oltalomlevelet e Clairveauxból jövő cisztercita csapatnak, akik Isten akaratából hitük terjesztésére magyar vidékekre óhajtanak utazni. III. Béla királyunk óta ez a magyar—francia kapcsolat egyre elevenebb lett és a két szigetként megmaradt példa szerint, egész kis sürgés forgásszámba ment. Ezúttal egy magyar alperjel megy el clairveauxi perjelnek és a clairveauxi prior jön el hozzánk bakonyi (zirci) apátnak. Mert a kis csapat útjának ideje pontosan megegyezik avval a most ismeretessé lett adattal, hogy 1208-ban Jean de Limoges, latinosan Johannes Lemovicensis lett, és volt innen számítva egy évtizeden át, zirci apát s ezentúl ő az első apát a mohácsi vész előtt ismeretes 20 apát élén, akinek a nevét tudjuk. A legelső századnegyedre, 1182—1207 még homály borul Jean de Limogesnak — milyen nagy dolog volt ez, Clairveaux békés öléből, tudós emberek köréből, francia kultúrából elindulni az ismeretlen messze Keletre, a Bakony szívébe! — nemcsak a nevét tudjuk, hanem, ime, több mint ezer lapnyi munkája van előttünk a késői utódnak, Werner Adolfnak, a tudós zirci apátnak nemes áldozatkészségéből s a fáradhatatlan perjelnek, Horváth Konstantinnak ki nem merülő buzgalmából „Evek óta csak egy vágyam volt — írja Horváth Konstantin : — magyarországi ciszterci szerzetestől találni legalább egy sor költeményt, asztétikus iratot, szentírásra vonatkozó írást, vagy bölcselő munkát, vagy akármit, hogy legyen bizonyítékom . . . ciszterci szellemi mun-