Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor
tárgy, az illusztrálásra kiválóan alkalmas költemény, a történelmi szerelvények alkalmazásának gazdag lehetősége mind vonzóerő volt a müncheni művészek számára. Liezen-Mayer is Pilotyn keresztül jutott a Fausthoz. — Mikor 1870-ben Bécsbe ment, $ Faust-probléma már megfogamzott lelkében; Münchenbe visszatérve, a probléma egyénivé válik, a szerelmes művész lelkében átéli Faust gyötrelmeit. Ezért, amikor a sorozat elkészítéséhez fog. feleségét választja Margaréta másául. A művész lelke tehát a probléma egyéni átélésével elkészült arra, hogy Goethe költeményének festői kivetítését adja. Az igazi illusztrátor nem könyvdíszeket alkot, hanem a festő formanyelvén a szövegnek kísérőzenéjét adja, a szövegnek nem alakjait, hanem drámai részleteit eleveníti meg, a költemény szimbolikus helyeit képzeli és képzelteti el s mikor a lélek életének kifejezésére a legköltőibb szavak is erőtlenek, megkísérli felfogni a legelrejtettebb mélységeket. így cselekedett Liezen-Mayer Sándor is. Ötven kartonja szerves része Goethe költeményének. Mindegyik a költő és művész lelkének szintéziséből fogamzott meg. Vázlatkönyvének minden lapja világosan mutatja, hogy közben egyre olvasta a költeményt, de lelke szavát sem hallgattatta el. 1 ) A cselekményt megelőző színigazgatói tanácskozás, Faust és Mefisztó a világűrben száguld, Faust tanítványával sétál, Faust és Margaréta találkozása, Margaréta a templomban, majd a börtönben, mind aláfestése a költeménynek: de mint .önálló képek is értékes alkotások. 2 ) Rajzaival abban is túlszárnyalta előzőit, hogy típusokat teremtett. Ő festette meg a problémás Faust-i embert, a szerelmében megifjodott tudóst; a bünbeesett, tisztalelkű Margaré á', a germán női eszményt; Mefisztót, az emberfeletti, sötét lelket. Különösen Mefisztóját jellemzi a nagyban való látás. Az ő Mefisztója nem a bohóckodó ördög, ruhája sem különös, nagyjában alkalmazkodik a történelmi kor öltözetéhez s arcának vonásai, egész testtartása jólesően artisztikus. Ez a Mefisztó a testet öltött probléma, mégis ember. Különösen érdenes annak a jelenetnek a képe, amelyben Mefisztó megjelenik s megköti Fausttal a szerződést: kézfogásukkal épen megpecsételik. A szakállas, öreg Faust karosszéke támlájába fogódzik, Mefisztó fején hagyta kakastollas sipkáját. S amint egymással kezet szorítanak, Faust a tudós őszinte, nyilt tekintetével felülről nézi Mefisztót, az meg alulról sandít rá fel. S az ellentétek kifejezését felfokozza a perspektívában szinte közöttük felágaskodó csontváz. Tragikus lendület van ebben a háromszögben : szimbólum, amely a Faust-problémát velejében fogja meg. E sorozatnak nem marad értékben mögötte a Lied von der Glocke 32 illusztrációja. 3 ) A mester sokoldalúságára vall, hogy az az ilyen ellentétes, költői tárgyat is mennyire átélte és átértékelte 1 ) A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében. 2 ) L. : „Faust és Margaréta" a Királyi Várban, stb. 3 ) Das Lied von der Glocke von Friedrich von Schiller, lllustrirt in 32 Ornamentalen Zeichnungen von Rudolf Seitz. München, Ströfer's Kunstverlag.
