Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
nek igen értékes emlékét hagyva a székesegyház falain. Szinte érthetetlen, hogy a győri képeket eddig kihagyták munkásságából. l ) A főhajó dongaboltozatának két téglaalakú mennyezetképe teljesen érintetlen. A templomtér közepéig húzódó szentély felett a magyar szentek megdicsőülését, a hívek felett Urunk színeváltozását ábrázolja. Keretén gazdag rokokó, majd máshol klasszicizáló díszítést alkalmaz, aminek magyarázata az, hogy Győrött a mester stílusa már a klasszicizmus felé fordul, talán épen a magyar ízlésnek józanságot kedvelő hatására. Győrré jövet Maulbertsch művészete még teljesen rokokó, de Győrt elhagyva v Pápán már elhidegült színkezeléseivel a klasszicizmus diadalát jelzi. A szentély mennyezetképének megfestése a magyar szentekkel való beható foglalkozást kívánt. A csaknem egész életét Magyarországon töltött Maulbertschre a környezet és megrendelői nagy hatással voltak. Bz a műve is mutatja, hogy az idegen származású művész el tudott merülni a sajátosan magyar témakörben is. A mennyezetkép közepén kék ruhában, ragyogó sárga felhős, megnyílt égben iáll Szent Imre herceg, jobbra tőle Szent István, közülöttük ujjongó angyalok serege. Körívben következnek a magyar szentek élénk színű ruhában. Jobbra a kép alján angyal tartja a magyar címert. A hajó fölötti freskón Urunk (színeváltozását ábrázolja. Ismét a középen van a hangsúly; a főtengely irányában fehér lobogó ruhában balját magasan áldásra emelve, aranysárga dicsfényben lebeg Krisztus, minden szemet magához vonz tüneményszerű megjelenésével és világító színeivel; Krisztustól jobbra Mózes, balra Illés, még a természetfeletti fényben. Lent ' világoszöld füves sziklán a három tanítvány, kékesszürke, sárga és bíbor ruhában, élénk taglejtéssel. A szikla alatt a földön embereket, gyümölcsöket ábrázol a művész a szabad levegő napsütéses világításában. Finom átmenetet alkot a tanítványok csoportja az égi fényben uszó felső képrész és az ugyancsak világos, de napsütéses alsó képrész között. Az égkék és sárga színek uralma Tróger győri mennyezetképeinek hatására vall. Az ablakcikkelyekben a szentély fölött ószövetségi jeleneteket, a hajó fölött váltakozva egy angyalt és virágvázát találunk. A baloldali Mária-hajó freskói vannak a legrosszabb állapotban. Az angyali üdvözletet és Krisztus dicsőségét ábrázoló képeken alig vehetünk ki mást, mint kék és sárga színek uralmát. Jobb karban van a Szent István-hajóban festett két elliptikus és egy köralakú mennyezetkép. Ez utóbbi az oltár fölött angyalok seregét tűnteti fel, amint egy angyal a vértanúk pálmaágát nyújtja az oltárképen ábrázolt szentnek. A középső képen Szent István vértanú az írástudókkal vitatkozik. A szent, fehér ruhában, lépcsős alapépítmény felsőfokán áll. A körülálló zsidók ruhájának festői színkezelésével a művész kolorizmusát csillogtatja. A harmadik képen Szent István segít Szent Péternek a bérmálásnál. Sokalatos kompozíció, architektúrával, mely már magában hordja *) Pigler csak említi őket.
