Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
a pápai nagyszabású képek csíráját. A kórus fölött mind a három hajóban zenélő angyalok könnyed, játszi csoportját festette a művész. A szentély oldalfalán egy-egy bronzutánzatú grisaille-kép szintén Maulbertsch kezétől származik. Az egyik Szent István király már említett templomalapítását, a másik Szent László vízfakasztását ábrázolja. Ez utóbbit a mester szignaturával is ellátta. Az oldalhajók falán az ablakok között is látunk egy-egy freskót, melyek közül az egyik Krisztust az : 01ajfák hegyén, a másik a Kálváriát ábrázolja, teljesen rokokó felfogásban. Valószínűleg utoljára hagyta a 'mester a főoltárkép festését, mely Mária meimybevitelét ábrázolja. Sajnos, az eléje helyezett magas tabernákulum és a kép elsötétült színei miatt nem érvényesül eléggé. Sok közös vonást mutat a pápai templom ugyanilyen tárgyú menynyezetképével. Maulbertsch győri képein is megnyilatkozik a művész csapongó fantáziája, felfokozott temperamentuma, derűit színkeze:ése és mint stílusának új irányt mutató vonása: a klasszicizáló törekvés. Még teljesen rokokó ízlésűek a belső sekrestye gazdagon faragott oltára és körülfutó magas szekrényei, melyeknek a gazdag aranyozás pompázó külsőt ad. A szekrények ormának és az oltárnak gazdag fantáziájú rózsakoszorú!, cartouche-ai és angyalkái jelentékeny tehetségű művészre vallanak. Sem a tervezőt, sem a faragót nem ismerjük; az ajtók és az oltár aranyozását 1771 február 15-én Szily kanonok Stern Mihályra bízza. 1 ) 1770-ben valószínűleg már elkészült a faragás, mert már 1770 március 12-én Rogg Mátyás győri lakatos vállalja a sekrestye zárainak és vasmunkáinak elkészítését. 2 ) Az egyik szekrényben páncélszekrény őrzi a székesegyház kincstárát. Nincs módunkban itt az ország egyik leggazdagabb kincstárával részletesen foglalkozni, mégis legalább megemlítjük legértékesebb darabjait. Ezek: egy román réz ereklyetartó a 13. századból, néhány remekművű sodronyzománcos kehely :i ) és a kincstárnak nagyságánál fogva is legfeltűnőbb darabja, II. József alatt a pozsonyi klarisszáktól vett 99 cm. magas gótikus monstrancia; elefántcsont diptichonszárny és ládika a 14. századból, Bornemissza Pál igazgyöny infulája a 16. századból M több renaissance és barokk munka, ú. m. Keresztély Ágost 1701-ből való német korabarokk monstranciája és Zichy Ferenc festett zománcú kelyhek Fogalmat alkothatunk e kincstár gazdagságáról, ha elgondoljuk, hogy mennyi pusztult el belőle a századok folyamán. Már a mohácsi vész előtt, mikor minden egyházmegyéből a kincsek nagyrészét a háború költségeire beolvasztották, később a török rabolt a megszállás alatt és követelt sokat váltságdíjul. Csak a francia háborúkra 1793-ban beszolgáltatott és beolvasztott kincsekből 8245 forintot vettek be. A napóleoni háború kiadásaira 1809-ben M Győri kápt. mlvt. XII. T. 2213. 2 ) Győri kápt. mlvt. XII. T. 2212. 3 ) Kreskai A.: A győri egyházmegye műkincsei. Arch. Ért. 1873. 62.
