Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
A templomba lépve, a kupolából ömlő fény egyenletesen világítja meg a templomot. Az oldalfalakat a mellékoltárok között csak két-két egészen lapos, kompozit-fejű falpillér teszi változatossá; a széles fríz és erősen kiugró párkány épen úgy, mint a linzi templomon, némi klasszicizáló jelleget árul el. Az oldalfalak enyhe hajlását követve: a szem a szentély egész szélességét és magasságát betöltő főoltáron nyugszik meg. A főoltárt is Athanasius tervezte, a kivitel, a fafaragás Domonkos testvér, családi nevén Franz Richter munkája. 1 ) Alaprajza előre ívelő karjaival, oszlopai két szent és két próféta (Sz. Albert, Sz. Cirill, Illés és Elizeus próféták) magas talapzaton álló alakjával szintén rokon a Szent Ignác-templom főoltárával, — valamennyi közös forrásra, Pozzo rajzaira vezethető vissza. A 3—3 barna műmárvány kompozita oszlop magas talapzatán aranyozott reliefek tűnnek elő. A tabernaculum mellett két, mély áhítattal térdeplő angyalnak aranyozott, fából, finom vonalvezetéssel faragott szobra áll, a tabernaculumon hét pecsétes könyvön dicsfényben a misztikus bárány. Az oszlopokat erősen hangsúlyozott párkány zárja le, melyen lángoló váza, két nagy térdeplő, heves taglejtésű angyal és két szent álló alakja helyezkedik el. Ezek veszik közre az oltár magas oromzatát, melynek tetején két-két kis angyal között dicsfényben Mária monogrammja tündöklik. A szentélytől jobbra levő falhoz simul a gazdag faragású aranyozott szószék, Athanasius elgondolása, Domonkos testvér alkotása 1726-ból. 2 ) Három oldalát domborművek borítják, két sarkát és fal melletti részét a >négy evangélista ülő szobrai díszítik. A középső dombormű a köpenyével az emberiséget oltalmazó Máriát ábrázolja. A szószék födelén ,a Jó Pásztor álló alakját angyalok serege röpködi körül, elől a bárány a hét pecsétes könyvön. jA falba vezető ajtót dús redőzetű, aranyozott függöny keretezi. A szószék fölött a Szentlélek galamb képében kifeszített szárnyakkal. A főoltár és a szószék plasztikai megoldása jól iskolázott, élénken elbeszélő, tehetséges művésznek mutatják Domonkos pátert Szobrai, főleg a főoltár négy szobra mentek végletes mozgalmasságtól, mértékletesség, sőt határozott nyugalom ömlik el rajtuk. Csak a felsőbb rétegekben, az ég felé repülő, hozsannázó angyalkákban enged meg lendületes, rotációs testmozgásokat. Valószínűleg az ő munkája a padok faragása is. Gömbben végződő oldallapjaikat gazdag motivurnú faragványok díszítik. A szentély korlát félkörívben hajlik s a Szent Ignác-temploméra emlékeztet. A templom legnagyobb művészi értékei azonban az oltárképek. A főoltár két és a négy mellékoltár képét Martin Altomonte festette. A főoltárnak a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló nagy képét a templom helyreállításakor (1861—67) feldarabolták, helyébe Kastner, bécsi festő, művészietlen kivitelű képét tették, amely megtöri a templom barokk harmóniáját. P. Antal i. m. 86 és kÖv. 11. 2 ) P. Antal i. m. 93. I.
