Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
Győr is kiveszi részét az általános fejlődésből. 1743-ban Mária Terézia a szabad királyi városok közé emeli, a polgárság erőhöz jut, a város kiépül. Azonban 1763-ban földrengés, 1764és 1772-ben árvíz, 1776- és 1778-ban tűzvész ismét sok művészi értéktől fosztja meg a várost. 1809-ben francia sereg támadja és veszi be a várost. 1820-ban lebontják az évszázados falakat, pedig a szabadságharcban Hagnau még egyszer ellenséget vezet a városba. 1883-ban árvíz pusztít: csak ekkor ér végre véget Győrött a műemlékeket pusztító szakadatlan csapások sora. 1 ) 1. Középkori műemlékek. A mai püspökvár a római fellegvár helyén, a Duna és a Rába torkolatánál épült. Szent István óta a győri püspöké volt s csak a 16. században volt királyi vár. Sokszor átépítették, de alapépítményében még most is nagy nyers négyzetkövekből épült árpádkori folyosókra, földalatti keskeny alagútakra bukkanunk. Az északi szárny alatt van az ú. n. török-pince, amely feltűnik szépen kidolgozott keresztboltozatával és a boltozat bordáit tartó, gondosan faragott kőkonzoljaival. A konzolok faragása növénymotívumokat mutat, rosetta zárja a bordák kereszteződéseit is. A gondos munka miatt különös fontosságot tulajdonítottak e helyiségnek és az árpádkori vár gyűléstermének tartották. Pedig már kis méretei is megcáfolják ezt a feltevést. A középkori várfolyosónak épen maradt része ez, s a 13. század ismert stílusában épült. A török-pincén kívül még egy középkori műemléket őriznek a püspökvár évszázados kövei, az ú. n. Dóczy-kápolnát. Ezt Dóczy Orbán püspök (1481—1486) építtette a vártoronyhoz gót stílusban. S noha a püspökvár homlokzatához simuló kápolna nagysága miatt nem nagy jelentőségű, finom arányai, a homlokzati képet nem zavaró, gyengén megtört támasztópilléreivel, belsejében pedig a gazdag hálóboltozattal a győri gótikának fejlettségéről tanúskodnak. — Győr másik gótikus kápolnája a Hédervárikápolna, a Székesegyház déli oldalához épült. A Székesegyház alapítására biztos ada'unk nincsen. Maulbertschnek a szentélyben lévő s a templom alapítását ábrázoló freskóján az 1001 évszám olvasható. Ez azonban csak hagyományon alapulhat. Mások, egy domborműre hivatkozva, 2 ) 1033-ra teszik a templom alapítását. Valószínű, hogy csakugyan a lajtamelléki háborúkkal van összefüggésben; ekkor, vagyis 1030 körül tehette le Szent István a templom alapkövét. II. Omodé püspök építtette át először (1254—1263), 3 ) román stílű háromhajós templomának ma is vannak maradványai: a mellékhajók félköríves, 1 ) A város történetét 1. a Borovszky szerkesztésében megjelent Magyarország vármegyéi és városai c. vállalatban. 2 ) Károlyi Lőrinc : Speculum Jaurinensis 1747 idézi Fehér I. Győrmegye és és város egyetemes leírása, Budapest 1874. 420 I. 3 ) Győri történeti és régészeti füzetek 1860 I. 277.
