Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

nagy faragott négyzetkövekből épült apsisai. A második átépítő Dóczy Orbán (1481—1486)

1

) püspök a templomot gótikus stílben alakíttatja át. A főhajó kerek apsisa ekkor változik át téglából épített ötszögű gótikus szentélyzáródássá, amint azt még az 1856-ban készült metszeteken is láthatjuk.

2

) 1486-ban 16 oltárról olvasunk. Ezek a Sz. István, Sz. Mihály, Sz. Sebestyén, Sz. Balázs, Sz. Lukács, Sz. Fabricius, Sz. László király, a Mindenszentek, a Feltámadás, Sz. Katalin két, Sz. Anna, Szűz Mária három és az alapítók oltára.

3

) Javukrésze bizonyára szárnyasoltár volt. A török azonban mind elpusztította őket és a 'templomot hadiszertárrá alakította át.

4

) A székesegyház gótikus emlékei közül tehát csak a Héderváry-kápolna maradt ránk, melyet Héderváry János — 1382-ben győri kanonok, majd (1386—1416) püspök — építtetett.

5

) Ez a kápolna sem maradt ment a későbbi átépítésektől, de Simor János 1861-ben »régi díszes goth formájába öltöztette«.

6

) Igy áll előttünk mai alakjában. Kívülről a nyolcszögű szentély három oldala és a három hosszúkás, karcsű, gyengén ívelt ablak, közöttük az alig látható támasztópillérek árulják el a gótikát. Belül diadalív osztja két részre; a szentély kiképzése és boltozata nemes arányokat mutat. A diadalív jobb oldalától csúcsíves fülke mélyed hosszában a falba, az oltártól balra (egykor az egyházi szerek őrzésére) négyszögű fülke van. A színes ablakokat a restauráláskor az (oltárral egy időben Wilfing József soproni festő készítette.

7

) Az oltár Szent László hermája részére készült.

8

) Ez Győr legféltettebb kincsei közé tartozik. Egyedül maradt ránk a 15, század nagyszámú

9

) ereklyetartószobrai közül. A nagyváradi dómból hozta a török hódítás elől Győrbe menekülő .Naprághi Demeter, ki 1606—1619-ig volt győri püspök. Az ezüstből trébelt és 1

) Bonfiníus. Hist. Pann. D. 1. L. 1. „eius (Jaurini) basilicam Urbánus Pontifex non parvis aedificiis et apparatibus excoluit" idézi Fehér im. 424. 2

) Szépművészeti múzeum tört. képcsarnok. 3

) Mátyás király 1486 okleveléből idézi Knauz „A győri székesegyház oltárai". Magyar Sión 1865. 635. i

) Szépművészeti múzeum tört. képcsarnok. Győri metszetek. A töröktől való visszafoglalást ábrázoló metszetekben a székesegyháznak nincs is templom jellege, egyemeletes lakóháznak ábrázolják, melynek csak magas karcsú tornya árulja el templom voltát. 5

) A szentély tartókövén a Héderváry-cimer. 6

) Romer Floris levele Ipolyi Arnoldhoz. Vasárnapi Újság. 1860. 52. szám. „Mit pogányosító ujiászületési korszak meghagyott azt . . . régi eredetiségükben visszaállítani ő méltósága egyik főtörekvése . . . ismered barátom a renaissance kacskaringói, valamint egészen ujabbizlésü oltára által jellegétől megfosztott u. n. Héderváry kápolnát . . . nem is gyanítod milyen ott a tevékenység az oda nem valók kihordásában . . . láthatni mennyivel volt szilárdabb azon négyszögletű kövekből való vakolatlan építés, mint e mai vakolatos ámítás." Jellemzők e sorok a romantikus kor Ízlésére. 7

) Vasárnapi Újság u. o. és 1863. 28. 8

j Romer Floris. Győrt k. 1861. 31. „Az ereklyetartó oltár ... Az oltár közepén lombdiszítményü mennyezet alatt szent László herma." 9

) Csak a székesfehérvári katedrálisban 60 ilyen herma volt. Péter András: A magyar művészet története. Budapest 1930. 1. 165.