Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése

azt az eszközt, a technikát, mely az emberi munkát, illetve annak eredményét a szükségleínek megfelelően, az azelőtti munkának sokszorosára növelni tudta. Igy hát ez a mechanizálódott világ annyira természetes és szükségszerű fejlődése a népesség nagyméivű szaporodása következtében megváltozott helyzetnek, hogy azt visszafejleszteni nem lehet, legfeljebb csak úgy, ha a népesség száma valaha visszacsökkene a kereszténység előtti évtizedek létszámára." Elfogadva Rathenau fenti gondolatmenetét (mert a népesség ilyen lecsökkentését még elgondolni is lehetetlen), nem marad más hátra, mint ezt a mechanizálódott életformát és benne a technikát helyesen irányítani, javítani, tökéletesíteni, hogy esetleges kinövései legalább is csökkenjenek. A géptechnika előtérbetolását még avval a téves beállítással is tetézik, hogy a-, géptechnika pillanatnyi, szemünk előtt lefolyó hatását nézik csakí, a helyett, hogy annak a jövőre kiható és általánosabbá váló eredményeit is figyelembe vennék. Minden műszaki alkotás elsősorban a jövőre tekint, a jövő érdekében készül: ezért nem szabad a (gépeknek akár jó, akár rossz hatását 'csak útközben, csak a szűk jelen szemüvegén át nézni, de legfőkép nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nem maga a gép vagy a gép által végzett munka okozhat akárcsak átmeneti zökkenést is, hanem az, hogy miképen használják fel a gépeket, a gépek nagyobb teljesítményét. 4. A gép és a munkanélküliség. Közkeletű az a megállapítás, hogy a mai nagy munkanélküliségnek a gépek, azok nagy elterjedése és túlzott termelőképessége az oka. A felületes szemlélő csakugyan láthat ilyesmit és a gépet tarthatja minden ilyen baj okozójának. Ám mindjárt más volna az ítélete, ha meggondolná, hogy munkanélküliség nem csupán olyan munkaterületeken van, ahol géppel dolgoznak, hanem ott is, ahol a gépnek egyáltalában nincsen szerepe. Ugyan mi okozza például az építőmunkások, kőművesek, ácsok, üvegesek stb. nagymérvű munkanélküliségét, holott ezekben az iparokban nem dolgoznak géppel? És vájjon nem volna-e több építkezés, ha géppel, olcsóbban és gyorsabban lehetne az ottani kézimunkát pótolni? {Még egy kérdés. Mi okozza azt, hogy Franciaországban, ahol legalább is épp úgy és ugyanannyi gép dolgozik, mint bárhol másutt, még sincs, vagy legalább is csekélyebbmérvű a munkanélküliség? És ha okozott is valamely, nagy változást előidéző gép átmeneti munkásfölösleget, munkanélküliséget, ez a fölösleg féligmeddig egészséges gazdasági helyzet mellett is hamarosan felszívódott más téren. Viszont munkanélküliség és gazdasági válság volt régebben is, mikor még a géptechnika távolról sem volt anynyira kifejlődve, mint ma, tehát még nem is lehetett a minden bajt okozó mumus. A munkanélküliségnek talán mégis csak más valami az oka, mint éppen a termelésre, munkára szánt eszköz: a gép.