Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése

A vasútat is elátkozták keletkezésekor, mert megfosztotta munkájuktól a fuvarosokat; a (szövőgépeket is összezúzták a kenyerüket féltő takácsok és Londonban az első gázlámpákat is leverték a lámpagyújtogatók: rövidlátóan azt hitték, hogy megállítják a fejlődést. És mégis, kinek jutna ma eszébe azt mondani, hogy a vasút, a szövőszék, a gázvilágítás káros, vagy ki gondol arra, hogy a ^gépzenét, a rádiót el kellene tiltani, mert elveszi sok cigány és más zenész kenyerét. Spengler merész állítását — hogy az elektromos erőátvitel és a vizierők feltárása Európa régi széntel epeit, azok lakosságával együti elértéktelenítették — sem kell komolyan venni. Észak-Dakotában az állam olyan gépeket helyezett üzembe, amelyek az országutakról minden szeget és vasdarabot felszednek; ennek következtében a gummijavító műhelyek legnagyobb része tönkrement, beszüntette üzemét; vájjon ki tartaná helyesnek, ha viszont most a gummijavítók érdekében a szegfelszedő gépeket helyeznék üzemen kivül? Vájjon ez a technikai fejlődés nem tett-e bőségesen jóvá minden pillanatnyi bajt?* a vasút nem ad-e sokkal több embernek foglalkozást, mint amennyi fuvarost tönkre tett? a gépszövőszék és annak gyártása nem hatványozottan több embert juttat-e kenyérhez, mint azelőtc a kéziszövőszék? nem is szólva arról, hogy mennyivel több embernek van meg ma a lehetősége, hogy utazhassék, hogy ruházkodhassék, mint a vasút, a szövőgépek elterjedése nélkül és hogy milyen, azelőtt el sem ^képzelhető mértékben terjesztette ki a rádió a zene iránti érdeklődést, a zene szeretetét, végeredményben a zenekultúrát még akkor is, ha a rádió nem eredetit, hanem reprodukciót nyújt, ami az eredetit nem pótolja ugyan teljesen, de igen jól és ami rendkívül fontos, igen kiterjedten helyettesíti. Mindezek a gépek és alkotások nem keletkeztek volna, ha a talaj nem lett volna előkészítve hozzá, ha az idők és viszonyok nem kívánták volna, ha nem pótoltak volna hiányt, nem elégítettek volna ki igényeket; de az egész technika sem fejlődött volna ki, ha ezt a fejlődést eleven és valóságos szükséglet nem természetszerűen idézte volna elő. A Budapesti Mérnöki Kamara a kereskedelmi miniszterhez: intézett jelentésében (1932J ezt írja: „Az eddigi jelszavak mellett újabban mind erőteljesebben lépnek előtérbe a gépek és a technika térhódítása elleni támadások. Ez a jelenség nemcsak nálunk, hanem az egész föld kerekségén két táborra osztja a kérdés iránt érdeklődőket. Meggyőződésünk szerint nem a gépekben és a technikában van a hiba, hanem a gazdasági és a hitelélet, a termelés és a forgalom szervezetében és e szervezetek működését irányító és szabályozó jogviszonyokban. Az utóbbiak fejlődése késett el a technika fejlődéséhez képest, ezért pedig nem lehet sem a gépet, sem pedig a gazdaságos termelésre törekvő technikusokat