Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése

nak segítségével milliók által végighallgatott istentisztelet mégis csak kelthet lelki elmélyedést és vallásos érzelmeket) — elég, ha a technika betölti abbeli rendeltetését, hogy megszüntetni igyekszik a természet korlátlan hatalmát az emberek felett és e helyett az embernek hatalmát terjeszti ki a természet felett minél szélesebbre, minél átfogóbbra az által, hogy »egy tudott, kitűzött célt a legkisebb ellenállás utján, legkevesebb munkaerő és legkevesebb anyag felhasználásával, a legjobb hatással elérni törekszik«. Etikai, erkölcsi értékek termelése és fokozása kívül esik feladatkörén; erre a vallás, az iskola, a filozófia és talán a sajtó a hivatott, nem pedig a technika. Ámde erkölcsi, etikai alapja és tartalma a technikának igenis épp úgy van, mint minden más tudománynak vagy foglalkozási ágnak mindaddig, míg azt belőle nála erősebb hatalmak ki nem ölik. Coudenhove-Kalergi ezt mondja: »A technika etika nélkül éppen úgy katasztrófához vezet, mint pusztán etika technika nélkül; Európa összeomlása elkerülhetetlen, ha etikai haladása lépést nem tart technikai haladásával.« Sőt még a technika legnagyobb bűnbakjától: a géptől sein tagadja meg az etikai tartalmat: „A gépnek Janus-feje van ; ha eszmei tartalommal átitatva vezetik, a jövő emberének rabszolgája lesz s neki hatalmat, szabadságot, nyugalmat és kultúrát biztosít, de szellemi tartalom nélkül vezetve rabszolgájává teszi az embert és elrabolja hatalmának, kultúrájának még maradványait is," {Die Apologie der Technik.) Tulajdonképen mi is a technika? A nagyon sok definíció közül kettőt említek fel. Siegfrid Hartmann szerint: »Technika minden olyan tevékenység, melynek célja a természet anyagait és erőit tervszerűen az emberek szolgálatába állítani.« — Max Eyth, a híres német poétamérnök szerint »a technika az alkotás, a teremtés tudománya (Wissenschaft des Schaffens), természeti törvények, természeti adottságok célirányos felhasználása emberi szükségletek kielégítésére«, tehát bizonyos tekintetben alkalmazott természettudomány. Már görög eredetű neve, techné, is »ipari munkamódszerekben való tudást, ismereteket « jelent, magyar neve: műszak pedig különösen szerencsésen jelöli meg működési területét, mondván: szak, tehát gyakorlati működésének művészettel egybekötött, művészi alapú teljesítése. Talán elbízakodottnak, túlzónak és nagyon önhittnek hallik az a kijelentésem, hogy igenis minden igazi mérnöki alkotás művészi alkotás, annak elgondolásához, átéléséhez éppen úgy művészleiek kell, mint bármely szobrászati vagy festészeti, vagy költészeti mű elgondolásához. Általában helyesebb a magyar elnevezést (műszaki tevékenység) használni, mert a »technika« szónak annyi köznapi és sokoldalú alkalmazása van (így,például a versírás-, a festés-, a labdarúgás-, sőt a bridgejáték technikája stb.), hogy inkább mesterség-