Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése

mégis csak minden pozitivitást. nélkülöző — absztrakt bölcselkedésnek, mint a legnagyobb, legproduktivabb és legpozitívabb műszaki alkotásnak. Tisztán és élesen fejezi ki a közvéleménynek a filozófia által ezen a téren való káros befolyásolását Ulrich Wendt, Die Technik als Kiilturmacht c. munkájában: „A filozófia és minden, ami vele összefügg, már kezdetiől fogva legmagasabbra becsülte a saját absztrakt tevékenységét és miután a filozófia mindig magas hangon, nagy szavakkal beszélt, odáig jutottunk, hogy az alapvető, termékeny, mechanisztikus munkát elejétől kezdve megvetette nemcsak a maradi birtokosnemesség, hanem a hivatásszerű intelligencia is." Hasonló a véleménye a sokat emlegetett és sok tekintetben technikaellenes német filozófusnak, Oswald Spenglernek is, mikor Der Mensch und die Technik című könyvében azt mondja: „Ez volt az álláspontja, hogy t. i. a technikai és gazdasági kérdések a kultúrán kívül és az alatt állanak, a legtöbb katedraíílozófusnak, sőt sok történetirónak, le egészen a mai nagyvárosok literátusaiig és esztétáiig is, akik egy regény elkészítését fontosabbnak tartanak, mint egy repülőgép szerkesztését." 2. A technika hivatása. Véleményem szerint két alapvető hibát követnek el azok, akik a technikát elitélik. Äz egyik az, hogy összehasonlítják, párhuzamba állítják a műszaki munkát, a technikát olyan kultúrtényezőkkel, amelyeknek egészen más a hivatásuk, a feladatuk, a célkitűzésük és amelyekkel éppen ezért össze sem hasonlítható. Max Lenz azt hozza fel a technika ellen, hogy »a technika nem képes saját erejéből az ideális világot megteremteni«. Ez a megállapítás csak olyan értékű, mintha azt mondaná: kétszer kettő nem öt; hát persze, hogy nem, de nem is akar, nem is tud öt lenni, éppen úgy, mint ahogyan a technika sem akarja és nem is vindikálta magának soha azt, hogy önmagából megalkossa az ideális világot. De ezt nem tudja a filozófia sem, miként nem tudják a szellemi tudományok és művészetek, sőt a vallás sem; legfeljebb csak elképzelni tudják az ideális világot, de nem megalkotni; elképzelni pedig a technika is tudja, csakhogy ez nem elégszik meg az elképzeléssel, hanem meg is akarja azt valósítani, vagy legalább is megközelíteni. Elvégre mégis csak helytelen az a kérdés: fejleszti-e a technika a telki, a szellemi kultúrát vagy sem? Csak nem kívánhatom műszaki munkától, hogy az a vallásos érzést vagy az igazságszeretetet növelje és ápolja; erre igazán nem képes, mert nem is hivatott rá (habár egészen ez sem áll így, mert talán egy templom szépsége, vagy például a technika egyik legújabb alkotásának, a rádióit