Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Timár Kálmán: Perdöntés a legrégibb magyar bibliafordítás irodalmi perében
nélkül azonosították tehát a kódex-bibliát Tamás és Bálint bibliafordításával. Ez a ferences krónika a koronatanú a biblia huszita jellege mellett. A huszita eredet hirdetői főképen a krónika értesítésére építik föl egész elméletüket. Ezt megfellebbezhetetlen, döntő érvnek tartják. Régebben a Szalkai-féle rendi krónikának csupán a gyulafehérvári Batthyaneum (v. i. püspöki) könyvtárban őrzött 17. századi másolatát ismerték s egyedül ennek szövegét vették figyelembe. Holott Szálkai krónikájának más másolatai is vannak s felhasználták a későbbi rendi krónikások és történetírók is. A müncheni Állami Könyvtárban is van egy kéziratos krónika (Clm 9071), mely szintén Szálkai Magyar Balázs krónikáján alapul. Az Annotationes ex cronica fratrum minorum c. krónika az 1503. évig terjed, Sóvárott másolták 1535-ben. Ebben is szó van a szerémségi huszita mozgalomról, de hiányzik belőle a bibliafordításra s a »szent szellet«re vonatkozó rész. Ebből a körülményből Gálos azt következtette, hogy a bibliafordításra vonatkozó s »annyi félreértést okozott részlet a jóval későbbi gyulafehérvári kéziratban a másoló subjectiv betoldasa«. 1 ) A müncheni kézirat alján az őrszó helyén ott van ugyan az etc. (stb.); de ez meglehetősen bizonytalan jelzése a hézagnak vagy ugrásnak. Ujabban Wild Endre v. minorita rendfőnök, a Vasárnap szerkesztője, a kolozsvári minoritáktól Aradra került régi kézíratok között talált két 16. századi ferencrendi krónikát, amelyekben szintén megvan a gyulafehérvári másolatnak a müncheni kéziratból hiányzó vitás része. Az egyik; kézírat a Blahó Vince kassai búvárkodásából ismeretes s azelőtt Gyöngyösön őrzött Urbárium (teljesebb címe: Chronicon Provinciáé Hung. Ssimi Salvatoris, Minorum Observantium). A krónika az 1339—1533-as évek eseményeit öleli föl. Blahó 1514 tájára teszi a másolás kezdetét, de mindenesetre 1535 előtti időből való a kézírat. A másik kéziratos krónikát Nádasdi Bálint ferencrendi szerzetes másolta 1551-ben, párizsi egyetemi hallgató korában. Címe: Chronica seu origó fratrum Minorum. de observanüa. Eredetileg szintén Gyöngyösön volt. A Ferenc-rend történetírója, Karácsonyi János fölhasználta s ismertette mind a két kéziratot. 2 ) Magam is láttam és forgattam a két krónikát Jakubovich Emilnél, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának igazgatójánál, akinek használatára Aradról küldték fel a kéziratokat. Az eredrfTény tehát az, hogy van két 16. századi ferences krónika, melyek körülbelül egyidősek a müncheni kézirattal s már ezekben is megvan a gyulafehérvári másolatnak kitagadott szö*) Gálos Rezső: Legrégibb bibliafordításunk. Budapest, 1926. 38. 1. 2 ) En még 1925 nyarán kerestem Gyöngyösön a kéziratokat ; de évekkel azelőtt használatra kikölcsönözték Karácsonyinak. Tőle kerülhettek a kolozsvári minoritákhoz.
