Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Timár Kálmán: Perdöntés a legrégibb magyar bibliafordítás irodalmi perében

vege. Még mindig nélkülözzük azonban a krónikának a müncheni kéziratnál régebbi, 15. századi följegyzését. Nem állhat meg Gálosnak az a jóhiszemű következtetése, hogy a ferences krónikának a Tamás és Bálint bibliafordítására vonat­kozó része 17. századi betoldás a gyulafehérvári másolatban. — Fischer úgy véli, hogy Gálos egyik érvének megdőltével most már teljességgel eldőlt az egész irodalmi pör is, természetesen a huszita elmélet javára. Meggyőződéssel hirdeti: »Wild Endre leletei el­döntötték a pört.« Ez a következtetés Gálosnak s a biblia kato­likus eredetét vitátoknak bizonyításmenetében csak egy láncszem, magában véve alárendelt kérdés. Korántsem ez a kérdésnek sark­pontja. Nem azon a részletkérdésen dől el a vita, vájjon kortárs­nak a föl jegyzése-e, vagy pedig későbbi másolónak a betoldása-e a krónikának a huszita bibliafordításról szóló tudósítása. Fischer mondja: »A Horváth Cyrill elméletét (v. i. a biblia huszita eredetét) elvetők remélhetőleg beérik e két könyvvel s nem kívánnak Cronica-pergotuzet.« Szálkai Magyar Balázs kró­nikájának még egyéb átírásai és folytatásai is ismeretesek. Kará­csonyi is felhasználta azokat. Előkerülhet még akár a gyulafehér­vári, akár a müncheni szövegnek a párja más krónikákból is. Én állom a krónikák pergőtüzet. Győzöm ideggel is, de győzöm érvvel is. Addig is egy kissé szemügyre veszem Fischer érvelését. Fischer végső következtetése körülbelül ez: a ferencrendi króni­kák kifogásolják a szent szellet kifejezést; a Bécsi- és Müncheni­kódexben is megvan a Spiritus sanctus = szent szellet fordítás: tehát a legrégibb magyar biblia Tamás és Bálint munkája, vagyis huszita eredetű. Ennek a következtetésnek az az eredendő hibája, hogy hiányoznak belőle közbüleső láncszemek; olyan tételeket azo­nosít, melyek nem födik egymást. Nevezetesen egyáltalában nem bizonyos, hogy a névtelen barát épenséggel a ránk jutott bibliát látta, a bibliát a krónika értesítése alapján mégis azonosítják Tamás és Bálint huszita bibliafordításával. Ebbe a hibába esik bele Fischer is. Fischer megföllebbezhetetlen bizonyítéknak minősíti a kró­nika elbeszélését. Én mégis fellebbezek. Még pedig magához a bibliához föllebbezek. 3. A „szent szellet" statisztikája Senki sem tudhatja, hogy mikor, hol és milyen kéziratot láthatott a névtelen barát, a huszita eredet hívei mégis bizonyosra veszik, hogy legrégibb bibliafordításunkra vonatkozik megjegy­zése. Waldapfel József is merészen állítja: »Sem Timár, sem Gálos nem tagadja, hogy a Bécsi-kódex és vele a Müncheni- és Apor-kódex ugyanazt a fordítást tartalmazzák, melyet a ferenc­rendi krónika eretneknek bélyegez.« Ezt se én, se Gálos sohse mondottuk. 1 ) A névtelen barát Tamás és Bálint fordításáról szól. *) Irodtört. Közi. 1927. 97. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom