Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
a jó magyarnak és jó polgárnak, ki az osztrák megszállás alatti polgármesteri működése végén az elismerést ily formában kapta meg az ellenséges hatalomtól; bizonyára nagyobb dicsősége, mintha vállveregető megelégedéssel vett volna tőle a rettentő hatalmú hadvezér, Győrött élet és halál ura, búcsút. E reáförmedés azt mutatja, hogy Hergeszell Ferenc életét és szabadságát kockáztatva az elnyomó hatalommal szemben is keményen sarkára állva igyekezett városát és polgártársait védeni. Hergeszell Ferenc ezek után már nem volt többé kapható ellenséges megszállás alatt a város adminisztrációjának vezetésére. Hiába teszi szigorú kötelességévé 1849 június 28-án, tehát még a várost ismét osztrák kézre juttató győri ütközet napján, mely napon Ferenc József, a fiatal császár is bevonul a [városba, — az e napról felvett tanácsülési jegyzőkönyv szerint Majthényi kir. biztos, hogy hivatalát, melytől elmozdíttatott (?), rögtön elfoglalni, hivatalában megjelenni s kötelességeit teljesíteni el ne mulassza, »semmifele kifogás... el nem fogadtatvan«. Még ugyanezen napról keltezve megállapítja a folytatólagosan felvett tanácsi jegyzőkönyv, hogy a kir. biztos rendeletével visszahelyezett tisztviselők közül Hergeszell Ferenc, Beke Ágost és Zmeskál Sándor kijelentették, hogy ők'semmiféle hivatalt viselni nem akarnak, minek folytán végeztetett, hogy Balogh Kornél, helyettes kir. biztos Anvander Ferenc, Steffanits József, Berzauter Lajos és Klimisch József tanácsosokból kirendelt küldöttség által kerestetik meg a vonakodók eránti intézkedésnek megtétele végett. A passzív rezisztencia azonban a hatalommal szemben, amihez ezekben az időkben bizonyára férfias bátorság kellett, Hergeszell Ferenc részéről mégis sikerre vezetett, mert az 1849 július 1-én felvett tanácsülési jegyzőkönyv tanúsítása szerint Rohonczy Ignác cs. kir. kerületi főbiztos e napon kelt rendeletével Győr város polgármesterévé Mendel Istvánt nevezte ki. 1 ) v , IV. 1849 augusztus 5-én Klapka Komárom várából való győzelmes kitörésével ismét felszabadította Győrt az osztrák megszállás l ) Téves tehát Lám Frigyes „Egy győri polgár a reformkorszakban" cimü művének 115. és 117. oldalain Ecker naplója alapján közölt azon adat, hogy 1849. június 28 án Hergeszell Ferenc újból polgármester lett és hogy július 2-án e tisztéről lemondott, mert az eredeti tanácsülési jegyzőkönyv (1849/1476. szám) hiteles tanúsítása szerint a polgármesteri kinevezést el nem fogadta, arról tehát le sem mondhatott. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de curiosumképen mégis említést érdemel, hogy az e napokban, 1849 június 29-én tartott tanácsülésen tárgyaltatott Haynaunak abbeli rendelete is, hogy a .helybeli csizmadia céhnek, mely Őfelsége és annak rendeletei iránt a legrosszabb szellemet tanúsította, a császári katonaság részére 2000 pár nagyobb szerű csizmáknak 48 óra alatti kiszolgáltatását büntetésül megparancsolja', mely rendelet a csizmadia céhnek a tanács elé hivatott mesterével közöltetett s annak foganatosítása Tomcsányi Ferenc tanácsnokra bízatott. Örök dicsőségére szolgál a mindig hazafias érzelmű győri csizmadiamester uraméknak!
