Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
alól. Ez volt az utolsó győzelmes fegyverténye a vitéz honvédseregnek. Győrött pár napig újból magyar világ volt. Ujházy László, a magyar kormánybiztos 1849 augusztus 9-én az e napon tartott tanácsülés jegyzőkönyve szerint Hergeszell Ferencet helyettes tanácsnoknak nevezi ki, ami azt mutatja, hogy a Windischgrátz-féle megszállás alatti polgármestersége ellenére Hergeszell Ferenc magyar érzése és hazafiassága minden kétségen felül állt. Bekövetkezett a .szörnyű vég. A világosi fegyverletétel. Néma csend borítja a letiport országot, kezdetét veszi a rémuralom. Majd Haynau menesztésével ez teret enged a szelídebb katonai diktatúrának, míg 1850 tavaszától már csak a bűntető bíráskodást látja el hadbíróságai útján, egyébként pedig a polgári abszolutizmus kezd berendezkedni, mely megszervezi a polgári bíróságokat is. A polgári törvénykezésre hárul a nagy feladat: a 48-as reformok közül az abszolút uralom által egyedül átvett nagy agrárreformot: a jobbágyság megszűntetését és a földesúri jogosítványokért való kártalanítást a gyakorlatban megvalósítani. Ebben a minden politikumtól és üldözési jellegtől teljesen távolálló, egyedül az ország és népének üdvét szolgáló munkában részt vállalni s ezzel a letiprott nemzet ügyét — legalább e szabadon hagyott téren, hol a hazáját szerető magyar nem volt kénytelen lelki konfliktusba kerülni önmagával — újból szolgálni a tétlenségtől írtózó Hergeszell Ferenc is kötelességének tartja: 1850 júniusában elfogadja járásbíróvá való kinevezését az akkor felállított győri cs. kir. járásbíróságnál. Tehát nem közigazgatási tisztviselő lett, nem az abszolút kormányzásra berendezkedett végrehajtó hatalom exponense, hanem a törvénykezés és igazságszolgáltatás szerve s ennek is csak magánjogi, tehát egyáltalában nem üldözési, megtorlási misszióval járó terrénumán. Nem is mindjárt a szabadságharc leverésekor, a rémuralom és a katonai diktatúra alatt — mint Lám Frigyes Ecker naplója alapján tévesen közli, 1 ) — hanem mindezek megszűntével a polgári igazságszolgáltatás 1850. évi közepe táján történt megszervezésekor. A város levéltárában megvan az 1850. évi június 17-én kelt bizottsági jelentés a városi letétpénztárban őrzött értékek között, a bírói letéteknek és a »politikai« letéteknek szétválasztásáról, mely a bíróságok megszervezésének és a törvénykezésnek: a közigazgatástól, akkori terminológia szerint, a »politicum«-tól való szétválasztásának folyományaképen történt. E jelentéshez van csatolva egy, a győri járásbíróságnak átadott bírói letétekről készült kimutatás, melyek további őrzés és kezelés végett való átvételét »Hergeszell Ferencz, járásbiró« elismeri. ló. m. 124. h
