Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény
A nemzeti fellángolás heve először az ifjúságot, főként a főiskolai diákságot hozta forrongásba; akik — egyelőre a közbátorság megőrzésére — tömegesen léptek fegyverbe. Ez őrsereg őrnagyává Gr. Zichy Ottót választották. Ebből átszervezéssel könnyen alakúit meg a nemzetőrség. Győr városa 7 századot állított fel, összesen 1145 emberből. Volt köztük már 24 lovas, sőt 20 tüzér is. — Egykorú feljegyzésekből 6 századparancsnok neve volt kinyomozható: Hergesell, Rechnitzer, Ferenczy, Puntigam, Perényi, Lattesz. Zászlóalj-segédtiszt: Nagy János főhadnagy. Helyőrség 'a Sándor-gy. ezred volt, ezt később a horvát Lipót-ezred váltotta fel. Az országgyűlés által megszavazott első 10 honvéd-zászlóalj felállítása alkalmával Győr az 5.-iket állította ki 1094 főnyi létszámmal, melyből Győr városa 320-at, Győr vármegye 70-etadott; a többi Mosón, Komárom és Pest megyéből került ki. — Az 5. honvéd-zászlóalj hamarosan délvidékre vonult a szerbek ellen. Parancsnoka Horváth Dániel nyugállományú százados volt A századparancsnokok közt szerepelt Görgei Arthur, v. főhadnagy (a későbbi főparancsnok), Máriássy János, volt hadnagy (később ezredes, hadosztályparancsnok), Udvarnoky, v. főhadnagy. A főhadnagyok közt találjuk: Kleinheinzet (később Nagy-Sándor vezérkari főnökét 1 ) .— mint őrnagy hősi halált halt Buda ostrománál. Szept. 20-án nevezték ki 2 ) Győr város kormánybiztosává Szabó Kálmánt, győrmegyei kormánybiztos a lelkes és erélyes Lukács Sándor lett. Szeptember 22-én Lukács a nemzeti őrseregbe 260 újonc besorozását rendeli el. Október 3-án Jellasich a sokorói (fehérmegyei) csatavesztés után nyert 5 napi fegyverszünetet felhasználva, híres »Flankenbewegung«-jával a nyugati országhatár felé sietett. Ez alkalomból Győrt is érintette. A fehérvári úton küldöttség ment eléje Korbonics polgármester vezetésével, aki a mai vasúti őrháznál bevárva a bán, részben horvát irreguláris martalócokból álló seregét német nyelven kért kíméletet a város számára, amit Jellasich magyar nyelvű beszédben meg is igért. A győri nemzetőrség Jellasich itt tartózkodása alatt a csanaki dombok mögött gyakorlatozott. — Október 4-én Jellasich megindult Bécs felé; előzetesen hazaküldött 12.000 embert Theodorovits tábornok vezénylete alatt. Ezeket Karger alezredes 1800 főnyi sereggel (köztük Zichy Manó és Ottó a győri nemzetőrökkel) Horpácsnál megtámadta; bennük sok kárt okozott; de a nagy túlerő elől kénytelen volt visszavonulni. Mielőtt Jellasich Győrbe ért, a szept. 29-i sokorói csatából futva Kisbér-Ászáron termett. 3 ) Itt a föld népét zsarolta. 1 ) Anagyigmándiak attól féltek, hogy községükön át vonul Komárom alá, *) Görgei István, 1848—49. 2 ) Szávay id. monogr. 3 ) Ruisz Gy., Bábolna a magyar szabadságharcban. Komárom, 1906. *) Kéry Gyula, A magyar szabadságharc története napi krónikákban. Bp. 1899. 528. 1.
