Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény

Jellasich azonban nem erre, hanem Mezőőrsön át, Győr felé vette útját. Igmánd mégsem kerülte el a megsarcoltatást.

1

) Okt. 3-án este 10 órakor két horvát katona azt a parancsot hozta, hogy a község kenyeret, zabot, szénát szállítson Kisbérre. A református lelkész ellenszegülést javasolt; az óvatosabb rész azonban — a kath. plébános vezetésével — nagyobb bajok elkerülése végett a parancs teljesítése mellett érvelt. A közben odaérkezett Halasy Ede komárommegyei alispán azonban a termények elszállítását megtiltotta, a két horvát katonát elfogta, sajátkezüleg emelvén ki nyakukból az oldalfegyvert. A nép a horvátok bosszújától félve, ellenszegült; a horvátok szabadon bocsájtatva, zsákmányukkal elvonulhattak Kisbérre. A bábolnai ménes (k. k. Militär-Gestüt) parancsnoka, Herbert Eduárd alezredes, Thaly Ignác Komárom vármegye szolgabírájától okt. 5-én udvarias, de határozott hangú levelet kapott, melyben felhívta, hogy a Nagyigmándra érkezendő 30.000 ember számára kenyeret küldjön.

2

) Az osztrák érzelmű parancsnok a felhívás teljesítését Hoffmann Ottókár igazgatóra és Hechenberger Mihály főhadnagyra, a gazdasági osztály parancsnokára bízta. A kenyérraktárból Wache Domonkos katonai furir, élelmezési altiszt, még aznap 400 kenyeret küldött Igmándra, amit Nemesszeghy István esküdt szabályszerűen nyugtázott. Az érkező magyar hadsereg Móga altábornagynak Jellasichoi üldöző IV. hadserege volt, mely. a Budát Bécscsel összekötő Mészáros-úton Kocsról jött Igmándra. A Mészáros-út volt a szabadságharc fő hadviselési és közlekedési vonala. Ennek mentén a községek, mint a fentiekből is kitűnik, rendkívül sokat szenvedtek a fel-le hullámzó, hol osztrák, hol magyar seregektől. Különösen a bábolnai katonai ménes parancsnoka volt nehéz helyzetben; mert az egymást érő császári manifestumokon nem tudott eligazodni; nem tudta, hogy a magyar vagy az osztrák katonai és politikai hatóságoknak engedelmeskedjék-e; főként, mert felettes hatóságától, a Bécsben székelő »Central Rimontirungs-Kommandó«-tój el volt vágva.

3

) — Móga parancsát, mely a bábolnai ménes helyiségeinek kiürítését követelte, sikerült visszavonatnia.

4

) — Csányi László

5

) főkormánybiztos rendeletére azonban Halasy alispán (ki később a magyar ügyet elárulta) 1569 kenyeret, 360 bécsi mázsa szénát, 840 mérő zabot harácsolt az intézet készletéből. Október 6-án a magyar sereg tábort ütött a bábolnai »Csikotelep« és az ácsi út közt elterülő térségen.

6

) Móga kíséretével a kastélyba szállott. Vele voltak Csányi László, Pöltenberg, Schvvei1

) Mester István nagyigmándi plébános, későbbi győri kanonok feljegyzései a nagyigmándi plébánia jkvében. 19. lap. 2

) Hechenberger főhadnagy feljegyzései a bábolnai ménesparancsnokság irattárában. 3

) Hechenberg id. följegyzése!. 4

) Wrangel : Ungarns Pferdezucht in Wort und Bild. 5

) Horváth Mihály, A szabadságharc története. 6

) Ruisz id. m.