Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Bedy Vince: Szentháromság-kápolna

tői a század végéig a török hódítás miatt az egész jövedelem elmaradt. Az egész 18. századon át 140 ft. jövödelmet hozott e tized a káptalannak a 19. század elején bekövetkező pénzromlás ezt is megkisebbítette, a század közepén pedig teljesen megszűnt a tized. d) A csanaki és nyuli szőllŐhegyben szőllőbirtokkal is rendelkezett a kápolna, melyet a káptalan egyes kanonokok gondozása alá adott. 1538-ben Tatay Gergely, 1539-ben Veszprémi Ferenc kanonok teljesítette e gondoskodó felügyeletet. A csanaki szőllő sok viszontagságon ment keresztül, sok perre adott alkalmat a káptalan és a főapát mint csanaki földesúr között. 1590-ben Fejérkövy István főapátsági kommendátor felmentette a tized fizetése alól, — de a kilencedet megkövetelte. A káptalan a törökök gyakori portyázása miatt nem tudta kellően művelni, azért 1592-ben csanaki Hensel Bálintnak és családjának adta 8 évre használatra, hogy művelés nélkül egészen el ne pusztuljon e szőllő. Azonban Hensel sem tudta megművelni és megvédeni a pusztulástól. Ivánczy János nagyprépost (1604—1636) majdnem romjaiból (ex ruderibus) fogta fel és ültette ki. Mivel azonban a főapátságnak járó kilencedet nem fizette meg róla, a főapát a szőllot termésével együtt elfoglalta. Ivánczy János nemcsak használati, hanem tulajdonjogot is tartott hozzá azon a címen, hogy ő ültette ki, azért végrendeletében nagyprépost utódjának hagyta 1636-ban. A főapát halála után Lóny Mihály olvasókanonok visszafoglalta, — a káptalan pedig az 1638. évi pozsonyi országgyűléshez folyamodott a szőllő védelméért. Hálából Lóny Mihálynak adta a káptalan használatra azzal a kikötéssel, hogy a kápolna jogait tovább is védelmezze, a szőllőt pedig jó karban tartsa. Pálfy főapát ismét elfoglalta, de utódja visszaadta. 1648-ban Bény János nagyprépostnak adta használatra a káptalan. 1672-ben Szily Márton kezén találjuk, aki ismét megtagadta a kilencedet, mire a főapát újból elfoglalta. Ez az erőszakos gazdacserélés még néhányszor megismétlődött. 1701-ben Lacza János és Pagelli János kanonokok használták, akik a főapát ellen védelmezték a kápolna jogát. 1715-ben a káptalan Nádasdy László gróf nagyprépostnak adta használatra, aki utolsó papi haszonélvezője volt e szőllőnek, mert halála után testvére, Nádasdy Boldizsár foglalta el, kinek még 1737-ben is kezén volt. Többé nem is találkoztam okmányaimban e szőllőbirtokkal. e) A kápolna javadalmához ház is tartozott, melyről 1535-ben, 1562-ben emlékeznek felhasznált okmányaim, megjegyezvén, hogy a káptalani prépost elhagyott kőháza mellett a piactéren, a mai Rákóczi Ferenc-utcában, a régi városháza telkén vagy közvetlen környékén állott e ház. 1563-ban e ház udvarán középítésre telket adott a káptalan Gerdesits Gergely deáknak ; de kikötötte, hogy amikor a káptalannak ismét lesz mestere, az megválthatja az oda épített házat. *) Győri kápt. m. Ivt. 1718., 1738., 1767. évi egyházlátogatási okmányok.