Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Bedy Vince: Szentháromság-kápolna

Többé e házról sincs szó. Elpusztult. A kápolna egyéb alapítványi javadalmáról nincs tudomásom. Azt sem tudom okmányaimból megállapítani, hogy a tizedet, szőllőket és házat első alapítójától vagy később jótevőktől kapta-e a kápolna. Az adományozás joga. A kápolnához tartozó javadalom adományozása és a kápolnamester kinevezésének joga a káptalant illette. Gosztonyi János győri püspök (1510 —1525) magának követelte a jogot 1516—17. évben, és a javadalmat Losi Mihálynak adta. A káptalan ősi jogára hivatkozva tiltakozott a jogtalan adományozás ellen és Lábady Pál kanonoknak konferálta a kápolnamesteri tisztet a hozzákötött javadalommal együtt. Az ügy hivatalos elintézésére Lábadyt Rómába küldte. A Szentszék a káptalan kegyúri jogát ismerte el és Lábadyt a javadalom birtokában megerősítette. 1531-ben Kuzmich Mihály kanonok kir. adományozás alapján akarta magának az oltárigazgatóságot megszerezni ; a káptalan azonban a vármegye előtt tiltakozott kegyúri jogának megsértése ellen, — mire I. Ferdinánd elismerte a káptalan jogát. Az oltár javadalomnak a káptalanba való bekebelezése. A török hódoltság következtében igen megfogyatkozott a káptalan jövödelme ; Baranyamegyében fekvő legnagyobb birtokai a mohácsi csata után hamarosan elvesztek, azért Nagybaráthy Tamás kápolnamester halála után a maga számára kérte a kápolna javadalmat, magára vállalván a jótevőkért naponkint mondandó szentmise végzését. Ujlaky Ferenc püspök tényleg 1538-ban május hó 21-én kelt okmányában teljesítette a kérelmet : a káptalanra ruházta e javadalmat Rövid idő múlva azonban újból egyes tagjainak adta a káptalan. A 17. században azonban nem találkoztam már okmányaimban kápolnamesterekkel, — a káptalan maga használta a javadalmat és teljesítette a hozzáfűzött kötelességet is. A csanaki szöllőt azonban a fentebb megjelölt okokból továbbra is egyes kanonokok használták. A kápolna viszontagságos élete. A Szentháromság kápolna mindenben osztozott a székesegyház sorsában, melyhez hozzáépítették. Mikor a 16. század közepén a várőrség élelmezési főtisztje lefoglalta a székesegyház háromnegyed részét, — lefoglalta e kápolnát is, és abban raktározta el a katonaság élelmére sütött nagyobb mennyiségű kenyeret. A káptalan 1564-ben és később ismételten kérte Miksa királytól a kápolna visszaadását, mivel már másutt volt az élelmezési raktár. Csak akkor vonult ki a templomból a katonaság, mikor villámütés következtében az ott elhelyezett puskapor felrobbant, a templom igen megrongálódott. A török világ idején a kápolna a templommal együtt profán célt szolgált. Győr visszafoglalása után azonban visszanyerte eredeti rendeltetését. Minden viszontagság ellenére is meglehetősen megtartotta eredeti alakját, építési stílusát, szépségét. A Draskovich György püspök (1635 — 1650) idejében történt Ranaféle templomátépítés is változatlanul meghagyta. Simor János püspök renováltatta a legújabb időben.