Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
tett a külsőségekben féltékenyen igyekeznek megőrizni a multak hagyományait.) Még most sem volna késő elővenni a városi levéltárból a polgármesteri buzogányt s milyen szép volna, ha fölelevenítve a régi szokást, azt ünnepélyes alkalmakkor, felvonulások, körmenetek alkalmával a polgármester a helyhatóság jelvénye gyanánt kezében hordaná. F\ városbírói hatáskör elvétele mindenesetre nagy kudarca volt az új polgármesternek mindjárt első szereplésénél. Ezzel szemben a tisztújításnál méltánytalanul mellőzött Hergeszell Ferenc szolgálatát rövid idő múlva már ismét igénybe vette hálátlan városa, mert - úgy látszik — tudására, képességeire, közéleti súlyára és tekintélyére újból szükség volt, különösen akkor, midőn a köz érdekében — Önzetlenül, a városi pénztár megterhelése nélkül, ingyen, kellett valamit elvégezni. Nevezetesen városi képviselőnek megválasztatván e minőségben az 1848 június 8-án, tehát a tisztújítás után alig két hét múlva tartott közgyűlés arra a szárnyaló lés a város egész társadalmát aggodalomba ejtő vészhirre (de sokszor ismétlődött meg ez a város későbbi életében, míg ; végre csakugyan szomorú valósággá vált), hogy a jogakadémiának Győrből való elvitelétől lehet tartani, ismét Hergeszell Ferencet kéri fel Perlaky Dániellel és Horváth Endrével együtt, hogy »Pestre a Nevelési Ministeriumhoz minél előbb önköltségükön lemenni... és a Nevelési Ministeriumot minden indoknak elösorolcisávai odabirni törekedjenek, hogy e város, mint nemzetiségünknek egyik gyülpontja, liol az ifjúságnak nemcsak nemzetisége ki j ejtésére, hanem mi vetődésének előmozdítására is oly sok alkalom kin ál kőzik — az Akadémiától meg nem fosztassék.v. De ez még nem elég! Äz 1848 június 9-iki folytatólagos közgyűlés a küldöttséget azzal is megbízta, hogy a hadügyek minisztériumánál is járjon el aziránt, hogy »akkor midőn az országgyűlésen az álladalom által felállítandó közlaktanyák építéséről tesz szó, Győr városa, mint igen alkalmas hely, a széimitásbul ki ne maradjon, egyszersmind pedig, ha Pesten tetszholtak háza létezne, annak elrendezését és gépezetét megtekinteni, hozzáértők véleményét felette kikérni s arrul, valamint annak nálunk mi módon leendő alkalmazásárut is véleményes jelentésüket beadni szíveskedjenek. « Mindenesetre nagy elégtétel volt ez jó Hergeszell Ferenc volt tanácsos, városkapitány és kétízben országgyűlési követ uramnak, aki ha nem volt jó polgármesternek, jó és alkalmas volt a nemes város »kijárójának«, jó volt arra, hogy közéleti múltjával szerzett nagy tekintélyét és tárgyaló képességét felsőbb helyeken igénybe vegye, és pedig ingyen, sőt egy kalap alatt és egy költséggel, de csak saját költségével, még a tetszhalottház megépítésének ügyét is előbbre vigye, ami néhai jó Bisinger József végrendelete értelmében a városnak már rég kötelessége lett volna.