Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

Hiába, a régi kalmárváros gyakorlatias és körültekintő számítása itt sem tagadta meg magát, habár a hála nem nagyon tartozott is erényei közé. E tetszhalottház-ügyről a következő igen érdekes szatirikus hangú cikkben emlékezik meg a Hazánk 1848 július 25-iki száma»A tetszholtak gépezetének felállítása is elhatároztatott, — a festen már létező ily gépnek megtekintésére választmány küldetett s végre mégis átláttuk, hogy olyat derék lakatosaink is tudnak készíteni: s már most nem is marad! más hátra, mint közgyűlési leg elhatározni azt. valljon az elkészítendő gépezet alkalmatosságát melyik közgyűlési tagon probalj.uk meg. — mert uraim értsék meg. hogy mást, mint közgyűlési tagol semmiféle kiküldetésre alkalmazni nem szabad. Szinte hallom már a feleletet, hogy a gépet tetszholtak hiányában nem lehel próbára tenni. Hát azt hiszik uraim, hogy nem találkozik senki e városban, ki ezen szerepet elvállalná? Akkor nagyon csalódnak. — mert mióta híre futamodott, hogy a győri nemzetőrségnek is a ráczok vagy horvátok ellen kell menni, elegen találkoznak, kik Pál fordulásáig vagy Mátyás ugrásáig is, mely alatt szökő nap van a napiárba feljegyezve, inkább elhevernek a tetszhalottak gépezetében, csak néha kapjanak egy kis foghagymás rostélyost, mintsem ellenség elé menjenek s ott goinbóczkákkal IraktaltassamCk.« Hergeszell Ferenc meg is felelt emberül a reárótt feladatnak Az 1848 június 25-iki közgyűlés jegyzőkönyve szerint kiküldött társával, Horváth Endrével együtt jelentik, hogy báró Eötvös József oktatási és nevelési miniszternél eljártak és azon választ nyerték, hogy »terve ugyan a jogtanodák számának jobb rendezése mellett való kevesbitése, de ebből a jogtanodának Győrből való elvitelét következtetni nem meri; y1e ha igy is történnék, pótolná azt az itt maradó, uj rendszer szerint kibővített gymnasium és a hét évfolyammal felállítandó kereskedelmi Tanoda*. Jelentik továbbá, hogy Mészáros Lázár hadügyminiszterhez »az ország részeiben több helyeken mutatkozó veszélyek miatt tökéletesen el lévén foglalva« (már égett a szerb délvidék) — nem mehettek, — »Tetszholtak háza pedig Pesten nem létezvén, e részben mit sem tehettek«. A közgyűlés örömmel látva e jelentésből »az Akadémia elviteléről szárnyaló hirbül eredett aggodalom megszüntetéséi — »a jelentést tevő és saját költségeken eljárt képviselőknek a közérdek miatti szives fáradozásaikért ludas köszönetet jegyzőkönyvileg szavazni rendelt a. A reá két napra, 1848 június 25-én megtartott országgyűlési képviselőválasztáson e »hála« akként nyilvánult meg, hogy a választó közönség Hergeszell Ferencet itt is mellőzte és 70 szótöbbséggel vele szemben Lukács Sándort, a népgyűlési szerepléseivel hirtelen népszerűségre szert tett győri ügyvédet, aki a tisztújítás alkalmával a városi főjegyzőségre való választásnál meg-