Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
vagyunk az éjszaki óriásnak, tán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdan, a kelet hatalma hazánk halárai között megtörött, ugy megtörjék jövőben az Éjszak hatalma is. — Ha a végzet határozata reánk nézve ez, fogadjuk el az Isteni gondviselésben vetett megnyugvással, nem csak azért, mert nagyszerű, hanem azért is, mert Európa Civilisait és Szabad népeinek rokon érzetére ama najgy harezban számtol tarthatunk, melly tán reánk várakozik. Ámde emlékezzünk meg arról is, hogy győznünk csak akkor lehet, hogy áldozatul esni csak akkor nem fogunk, ha nein elszigetelve állunk a viadalban. — Magyar Ország a legközelebbi események által Európa CivilisaiL és Szabad népei közöli fontos helyet foglalt, hogy ezen helyei kellően betöltse, egyjelértésre van szüksége, s egységre, melly által erős legyen, és rokonszenvre, melly állal támogattassék. — E rokonszenvet felgerjeszté a szabadság érzete, táplálni és megerősiilteni az érdek egység fogja, legközelebb azon népekkel, melyeket a Pragmatikád Sanctio állal a História és törvény öszve kötött; távolabb pedig nemzetiségünk és ön állásunk épségben tartása mellett azon fajjal, melly a civilisatiónak bölcsője és melly a lő porban és könyvnyomtatásban a szellem leghatalmasabb fegyvereit találmányai közé számítja. Hazánk határai között sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, mellyen ezeknek külömjböző nyelv érdekeit egyesitteni lehel: ez az alkotmányos szabadság, mjelly a külö;inböző nyelvű népfajokai a polgárzati közös nemzetiségben egymás közölt egyesítheti ; — ez alapon egyek lehelünk, az Adriai tengerig, a polgárzat függetlenségének alapján pedig ugyan azon egy urajlködó alatl egyesülhetünk, a birodalom egységének eszméjében. — Erőt egyesség ád, egyenetlenség felbontja a legerősebb országokat; Isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek, és az egyesség által erősek lehessünk. Mi pedig, kik tisztelt küldőink parancsából gyönge műszerek valánk a gondviselés kezében, hivatásunk megszűnvén, azon megnyugvással lépünk vissza az engedelmes polgárok sorába, hogy semmit nem tettünk egyebei, mint azt, mit lélekismeret szerint hasznosnak, szükségesnek találtunk a szeretett hon javára. Kik egyéberánt kegyeikbe és becses bizodalmukba ajánlottak mindenkori tisztelettel maradunk Győrben April 19-én 1818. a tisztes polgári Községnek alázatos szolgái II er ne szelt Ferenc: volt országgyűlési kövei. Györgyi Mihály volt Ország gyűlési követ. E jelentést még keltezése napján, 1848 április 19-én tárgyalta a városnak a belvárosi Redout termében tartott nyilvános közgyűlése, melynek jegyzőkönyve a következőkép szól: »A folyó 1848 évi Április 19-én a belvárosi Redout teremben nyilvános közgyűlést tartatott, melly alkalommal:
