Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

16. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról. 17. A megyei tisztválo szia sokról. 18. Sajtó törvény. 19. A .Magyar Egyetemről. 20. A vallás dolgában. 21. A nemzeti színről, és Ország czimeréről. 22. A nemzeti őrseregről. 23. A szabad királyi városokról. Ezen bátor ideiglenes és igy egész rövidségben szerkesztett törvényezikkben részint világosan kifejezve, részint elvben mindazok megadvák, mik bármclly rendszeres munkában kimondathatnak. Ki van mondva a szabad királyi városoknak önállósága, melly szerint közdolgaikat törvényes felsőbb felügyelés alatt minden más törvényhatóságtól függetlenül a köztörvény szerént önmaguk igazgatják. — Kimondva a Helyhatósági bíróság, mely szerint minden város határában létező egyének és javak rendőri büntető és magán jogi tekintetben külömbség nélkül a Városnak mint törvényhatóságnak alá rendelvék. Kimondva az egyenes választás és a választói képességnek meghatározása mellett a lisztujjillásnak módja, és ennek megtartása, kimondva továbbá a tisztikar és képviselők időszakonkénti váloszlása. Kimondja a nyilvánosság, végre meghatározva a Tanács és Közgyűlésnek teendői. Az OrszágGyülési Követnek egyenes válosztás mellett leendő válosztásáról az Ország Gyűlési Köveleknek népképviselet alapján választásáról alkotott külön lörvényczikk rendelkezvén, mellynek értelmében Győr városa rég fájlalt óhajtása szeréül már a jövő Ország Gyűlésre maga küld egy ülés és szavazattal felruházott köve el 24. Községi váloszlásokról. 25. A Jász Kun Kerületekről. 26. A hajdú kerületrül. 27. Fiume és Buccari szabad tenger kereskedési kerületekrül. 28. A Nádori méltósághoz kötött hivatalokról. 29. Az ország közhivatalnokairól, 30. Felelős Ministerségnek a Közlekedési tárgyak iránti leendőiről. 31j A színházakról. De nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek, miket az Isteni gondviselés és az események hatalma mellett azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel tisztelt polgártársaink felemelkedve az események szin vonalára törekvéseinket pártolták. Nincs egyéb hátra, mint tisztelt küldőink figyelmei egy fontos körülményre felkérni, és ez következő: Európa népei a Szabadságban egybe olvadlak, a szabad népek egymás ellen harezol nem folytathatnak, mert a Szabadság győzödelmeinek gyümölcsei nem a csata téren, és nem a meghóditott népek rablánczaikról, hanem a míajgány tűzhely körül szedetnek. Hódilás csak s zsarnokok nyeressége, mert rabigába gördíti a népekefe azon egy urnák kénye alá, kinek a hódított nép rn'bszolgakénl hódol. És mi hajdan védfala a kereszténységnek, legközelebbi szomszédai