Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. II. befejező közlemény
létben, Thormutig (?) községben, a kir. kamara birtokán született. 1828-ban mondja róla okiratunk, hogy 55 éves, 7 gyermekes családapa, már 17 éve szolgál a székesegyházban. 1 ) Egyéb adatunk felőle nincs. 1832—1854. Richter Antal. Szóltunk róla a folyamodók között. Működését bőven méltatja Petz Lajos dr. id. munkájában, azért bővebben nem akarunk róla megemlékezni. Mégis feljegyezzük mi is, hogy zenei tudása, műveinek híre nemcsak tiszteletet szerzett nevének és karának is, hanem idegenből jeles zenészek látogatására is jöttek. így 1846-ban Nicolai Ottó, a bécsi opera karmestere jött Győrré és aug. 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén saját szerzeményű miséjét vezényelte a székesegyházban. 2 ) 1854—1871. Wolf József. + 1871 szept. 21. Mint vezetőkarnagy és mint zeneszerző egyaránt jeles képzettségéről tett tanúságot. 1871—1894. Kerlinger Nándor. Atyja is székesegyházi karénekes volt. Született 1825, + 1904. mint nyugalmazott karnagy. Wolf karnagy idejében már a karban szolgált mint koralista. Értékes munkát-végzett úgy a székesegyházban, mint a társadalmi zenevilágban. 1894—1930. Franek Gábor. Működéséről alább részletesen szólunk; itt csak azt említjük meg, hogy több neves karnagy jött Győrré mint jeles zenész tiszteletére és a székesegyházban közre is működött, vezényelt is. 10. Visszatekintés. A 17. század utolsó nagyedéig csupán korális-, gregoriánének hangzott a székesegyházban. Ez időtől fogva azonban a négyhangra, vegyeskarra és figurális zenekíséretre alkalmazott vocalis és zenés ének fokról-fokra hátrább szorította a komolyan fenséges és az egyház szellemének legjobban megfelelő gregorián-éneket. Csak a hétköznapi káptalani miséken maradt meg továbbra is a koralisták gregorián-éneke, vasárnapokon-ünnepeken a vocalis és figurális zenésének vált otthonossá. Először csak fuvóhangszerekkel kísérték az éneket, később a zenei instrumentumoknak minden neme belekerült a templomi zenekarba. Elismerjük, hogy sok a szép, a lélekemelő motívum e figurális énekben, különösen a nagymesterek compositioiban, —: mégis néha teatrálissá válik és a felséges szentmise-áldozat komolyságát veszélyezteti, zavarja. A világhírű szerzők műveiben is megvan néha e tekintetben az áhítat hiánya. A legújabb időben ismét széles körben hódít teret a gregoriánének. Talán majd a mi székesegyházunkba' is helyet kér magának. A székesegyházi karnak és jeles vezetőinek érdeméül kell felemlítenünk, hogy Richter Antal, Wolf József, Kerlinger Nándor és Franek Gábor nemcsak a város zenei életében vettek rendes 1 ) U. o. 5. T. 1496. sz. 2 ) Petz Lajos dr. i. m. 359. !.
