Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. II. befejező közlemény
hivatásuk mellett részt, hanem a zenekultúrának kiváló fejlesztői is voltak. Zenei előadásokat rendeztek, hangversenyeket tartottak, melyeknek jövödelmeiből tették le a koralisták özvegyi nyugdíjalapjának első kövét is. 1 ) Richter, Wolf, Franek a Győri Ének- és Zeneegylet megalapításában, illetőleg működésében is tevékeny munkát fejtettek ki. Franek Gábor életrekeltette a filharmonikus egyesületet, melynek működésével sok éven át kedves szolgálatot tett Győr zenekedvelő közönségének. Zeneiskolát is tartott fenn, melyben nagy szakértelemmel, a tudós muzsikus ügyességével tanította városunk mindkét, nembeli ifjúságát. Meghonosította a templomi, egyházi hangversenyeket, melyeket a külföld régen ismert már, de nálunk idegenek voltak. Komolyságuk, fenségük egyáltalában nem sértette a szent hely méltóságát, a hívők vallásos érzését, — sőt inkább áhítatra hangolta a lelekeket. Az Ének- és Zeneegylet közreműködésével magas színvonalon álló, nagyszabású hangversenyeket rendezett: itt adta elő vegyeskarra és zenekarra írt nagyhírű munkáit: Kiss József Simon Juditját, Arany János Zách Kláráját és több pályadíjnyertes magyar dalát. Több misét írt, melyeket itthon és külföldön dicsérettel halmoztak el a zenekritikusok. Karlsbadi tartózkodásai idején szívesen vezényelte a templomi ének- és zenekart és délutánokon az ozsonnázóhelyeken a szalon- és szinfonikus zenekart. Magyarországból tárogatót vitetett ki és a kurucnóták szomorú-andalító hangjával becsűletet szerzett a magyar dalnak. — Ilyenkor a magyar büszkeség sugárzott arcáról. A külföldön több operáját előadták a nagyobb színházak és zenei tudásáról elismeréssel emlékeztek meg a napilapok. Nem mondunk új dolgot, mikor tanulmányunk folyományaképen mi is megállapítjuk, hogy a művészi ének és zene nemcsak otthonra talált a vallás csarnokában, hanem részben neki köszönheti fejlődését is. A vallásos érzés ihlette a nagy tehetségeket fenséges szerzeményeik alkotására, a templom pedig befogadta előadásra: így érvényesülni tudtak. Győrött az egyház oly időben ápolta e kultúrát, mikor még a társadalmi élet nem igen nyitotta meg előtte kapuit. A templomi énekesek és zenészek lettek első mesterei és meghonosítói a magánházakban és tarsasösszejöveteleken 'az ének és zene művelésének. Ez az ok maga is elegendő volt arra, hogy rövid lélekzetű munkánkban emléket állítsunk dicséretes működésüknek és a feledés homályából kiemeljük nevüket. Mikor a mai magasfokú kultúrának szerzeményeiben gyönyörködünk, szinte kicsinek látjuk a magot, melyet imádságos kezek vetettek el, áhítatos lelkek ápolgattak kikelése után—: pedig e mag nélkül nem lett volna bőséges termés. Jó dolog a régiekről való megemlékezés, sokszor tanulságos is, hálát is kelt. Bedy Vince. ) Kápt. m. Ivt. Zenészek nyugdíjalapjának számadási könyve.
