Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
a következő sorokat: „. . . le fameux château d'Eszterhazy, qu'on cite souvent pour sa grandeur, et qui a coûté des sommes considérables ... est sans doute le plus beau et le plus vaste de la Hongrie . . . mais le choix de la position n'est pas ce qu'on a fait de mieux, car en plaçant ce bel édifice au milieu d'un pays plat et marécageux, on l'a privé pour toujours des agrémens qu'on aurait pu lui procurer dans toute autre localité. Mais ce palais en lui-même est très-beau et c'est un des plus beaux que j'aie eu l'occasion de voir. Il est très-bien bâti, d'une architecture noble, et sans contredit infiniment mieux, sous ce rapport, que la résidence actuelle du Prince à Eisenstadt. Il est d'ailleurs beaucoup plus vaste ; on assure qu'il y a 200 chambres de maître; j'ai compté 148 croisées sur la façade de la cour, et 200 sur celle du jardin, sans comprendre quelques pavillons au rez-dechaussée," (II. k. 545. 1.) Ezután következik a kastély külsejének és belsejének leírása. A kastély udvarába vezető rácsos díszkapu Beudant véleménye szerint csínos, de túlkicsiny a hatalmas épülethez képest. Igen hatásos ellenben a főépület első emeletére mással versenyeztek paloták és mulatóhelyek építésében, valamint francia és angol parkok létesítésében. Valamennyi kastély közt a leghíresebb az eszterházai volt. E kastélyról és a benne tartott pazar ünnepélyekről a 18. században számos magyar, francia, német, olasz stb. leírás jelent meg. A magyar nyelvű leírások közül nevezetes Bessenyei Györgynek Eszterházi Vigasságok c. versezete (1772). Egy 1773-ban lefolyt ünnepélynek érdekes leírását adja a következő füzet Relation des fêtes données à sa Majesté l'impératrice par S. A. Ms r le prince d' Esterházy dans son château dEsterhaz le î r et 2 e 7 bre 1773, Vienne. V. ö. Baranyai Zoltán : A francia nyelv és műveltség Magyarországon, XVIII. század, Budapest, 1920. 3-ik fej. Kont Ignác : Az Eszterházi Vigasságok egy francia tanuja, Századok. 1910. Hogy az eszterházai kastély a 18. században, sőt a 19. század első felében is egyetemes európai szempontból milyen nevezetesség volt, mutatják a régi útikalauzok, mint'pl. a következő : Itinéraire des routes les plus fréquentées ou Journal d'un voyage aux villes principales de l'Europe, Paris, 1775. Ez a könyvecske hazánkból mindössze Pozsonyt, Kismartont és Eszterházát ajánlja olvasói figyelmébe. Egy későbbi útleírásgyűjtemény : Le voyageur moderne ou extrait des voyages les plus récens . . . par M me Elisabeth den Bon, Paris 1822. szintén dicséri az eszterházai kastélyt, melyet a szerző szerint Franciaorszában is csak a versaillesi mul felül, hozzáteszi azonban, hogy Magyarország olyan ország, ahol szalmaviskók közt márványpaloták emelkednek az ég felé és szökőkutakkal ékeskedő, nagyszerű díszkertek terülnek el óriási pusztaságok közepette, vagyis a nagy pompa mellett kirívó a nagy nyomor. Művészettörténeti irodalmunk szegénységére vall, hogy az eszterházai kastély, ez a valaha európai hírű barokk műemlék, még mindig nincs tudományosan feldolgozva.
