Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
felvezető külső lépcsőház, valamint az első emeleten levő, kétemeletnyi magas, nagy fogadó terem, habár „kissé régies" a stílusa. Nagyon szép karos gyertyatartók vannak benne, a menynyezetet díszítő festmény azonban nem sokatérő és a kandallón, valamint az ablakközökben levő állóórák nem jó ízlésre vallanak. A fogadóteremtől jobbra és balra eső szalonok és hálószobák jelentéktelenek, a földszinten lévő hercegi lakosztály legérdekesebb része egy kis szalon, aranyozott kínai lakkozott bútorokkal. Más szobákban is láthatók kínai porcellánok : tálak, tányérok, vázák, kalitkák, torzalakok, melyek a sèvresi porcellánokkal nem vehetik fel a versenyt, valamint európai gyártmányú porcellántárgyak is, melyek szintén nem valami elsőrendűek. Általában a palota belseje, az elsőemeleti fogadóterem kivételével, Beudant szerint monumentális külsejével nincs arányban, ami annál szembetűnőbb, mert el van hagyatva és hanyagolva, nagyrészében bútorok sincsenek és sok helyen a faburkolat és a parkett is pusztulófélben van. 1 ) Hasonló szomorú képet nyújtott a kastély mögött elterülő park is. Ez szerinte nem is lehetett sohasem valami szép, mert talaja nem igen alkalmas a művelésre és tervezője, akinek a francia parkstílus lebegett szeme előtt, nem volt ügyes, alkotásából a részarányosság hiányzik. A szobrokat, melyek a parkot egykor díszítették, a kismartoni parkba szállították. Sopronból Kismartonba megy, ahol ismét megtekinti az Esterházy-kastélyt, amely igazi fejedelmi székhely benyomását kelti benne. „Tout y annonce" — írja — „la demeure d'un puissant seigneur; un corps-de-garde sur la place, des sentinelles à toutes les portes, rappellent même celle d'un souverain." (II. k., 555. 1.) A kastély hatalmas négyszögletes épület, de nyomott, nehézkes, nem olyan nemes, előkelő, mint az eszterházai kastély, pedig fekvése sokkal előnyösebb. Legszebb a kertre néző homlokzata, amely azonban nincsen összhangban az épület egyéb részeivel. Beudant-t a kismartoni kastély az angol vidéki úti lakokra emlékezteti, amelyek igen csinosak és kényelmesek, de *) Az eszterházai kastély fénykora 1790-ben, Eszterházy Miklós József herceg halálával véget ért és majdnem száz esztendőn keresztül mind a kastély, mind a park, el volt hanyagolva Hunfalvy a Magyarország és Erdély képekben c. munkában (Darmstadt, 1863. I szakasz, II kötet, 372 -374.) részletes leírását adja, amely a következőkép végződik : „Hg. Eszterházy Miklós építtette Mária Terézia idején a pompás kastélyt egy régi vadászkastély helyén ; sok milliót költött rá s így hazánk paradicsomává tette, de e paradicsom hajdani dicsőségéről mór nagyon leszállt."
