Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
Szombathelyig négy és fél napig ment, mert az utak igen rossz állapotban voltak. Amennyiben az időjárás lehetővé tette, útközben, például Kaposvár és Sárd között, nem mulasztotta el a vidégeológiai viszonyainak tanulmányozását. Somogyban mindenfelé hatalmas tölgyfaerdőket látott rengeteg disznófalkával. 1 ) Szombathelyről így ír : ..Aujourd'hui c'est une ville considérable, où l'on compte 7000 ou 8000 habitans. Il y a plusierus maisons bâties assez nouvellement, et qui, au moins à l'extérieur, sont d'un assez bon goût : la résidence de l'évêque est fort élégante, et il y a à côté une église fort jolie, bâtie en 1797 : 2 ) l'extérieur en est fort agréable, et l'intérieur richement décoré de marbre, de stuc et de peintures qui ne sont pas mauvaises : mais, du reste, les rues sont fort irrégulières : de vieilles maisons, les unes hautes, les autres basses, forment un ensemble assez misérable. On rencontre, sur une espèce de place irrégulière, 3 ) où se trouvait, je crois, jadis une église ou un couvent, un grand nombre de débris de colonnes en granit gris, et de statues colossales de marbre." (II. k., 537 1.) A város közepén római oszlopmaradványokat is lát, melyek állítólag Domitianus császár diadalívének maradványai. 4 ) 1 ) Somogymegyében, különösen Belső-Somogyban, melyet Beudant érintett, ma is sok az erdő, egykor pedig területének 60%-át, sőt talán háromnegyed részét, erdő borította. Némely részein még ma is túlnyomóan faházakkal találkozunk. E hatalmas erdőségeket és a bennük lefolyt ősrégi kanászéletet érdekesen írta le Baksay Sándor (Somogymegye, Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben). Ami pedig a somogyi utakat illeti, melyekre a francia panaszkodik, azok ma is számos vidéken az ősi kezdetleges állapotban vannak. (Kogutowicz : í. m., i. k. 203. és 250. 1.) 2 ) A szombathelyi székesegyház alapkövét Szily János püspöksége alatt 1791-ben teszik le és az építkezést, jóval később Somogy Lipót püspöksége alatt fejezik be. Ünnepélyes megáldása 1806. nov. 9-én történt. Dr. Gäfin Gyula : A szombathelyi egyházmegye története, Szombathely, 1929. I. k., 86. és 252. 1. 3 ) Az a tér, melyet Beudant említ, a püspöki palota mögött terülhetett el és ebben az időben csak az 1815 ben épített papi nyugház épülete lévén rajta, valóban „szabálytalan" lehetett. A püspöki palota hátsó udvarában, illetve a palota mögött elterülő téren láthatta utazónk a római szobortöredékeket és oszlopmaradványokat, melyek a székesegyház és a püspöki palota alapjainak kiásása alkalmával találtak s amelyek Schőnwiesner : Antiquiiatum et históriáé Sabariensis libri IX. Pestini, 1791 c művében láthatók E római emlékek jelenleg a szombathelyi múzeumban vannak. Dr. Gäfin Gyula szombathelyi teol. tanár úr szíves közlése *) Ma is eldöntetlen, hogy vájjon Szombathelyt vagy annak közelében volt-e diadalív. A diadalív létezése mellett szól az, hogy Szily János a püspöki palotának nagytermében levő és Sabaria múltját ábrázoló képek egyikére, vala-