Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
Louis I er y fonda une université. La ville est dans une assez jolie position, assez bien bâtie et assez agréable dans son intérieur; le sultan Soliman, qui s'en empara après la célèbre bataille de Mohacs, la trouvait si agréable qu'il la nommait un paradis terrestre. Les Hongrais ont aussi ce proverbe, qui annonçait l'importance de la ville: »Les Allemands ont un Vienne, les Hongrais un Fünfkirchen (Németnek Bécs, Magyarnak Pees).«" (II. k., 518—519. I.) Pécsett első dolga bejárni a várostól északra emelkedő hegyeket, azután kirándul Vasasra, az ottani kőszénbányák megtekintésére. Vasason német kőbányamunkások megmutatják neki a szénbányához vezető utat. Odaérve, a bányafelügyelőnek átadja az osztrák kormány által kiállított igazolványát és engedélyt kér tőle a bánya megtekintésére. Ez nagyon barátságtalanul fogadja, az osztrák hivatalos írás nem tetszik neki, és kereken visszautasítja kérését. Minthogy a bányák magánosok tulajdonában voltak, Pécsett vagy Pécsváradon kellett volna tulajdonosaiktól megtekintésükre engedélyt kérnie. 1 ) Nem erőlteti a dolgot és megelégszik azzal, hogy a bánya bejáratánál levő szénrakást és törmeléket szemügyre veszi. A bányafelügyelő ebben is meg akarja akadályozni. Megállapítja, hogy az ott bányászott szén, melyet Pécsváradra visznek s onnan szállítanak az ország különböző részeibe s melyet azért pécsváradi szénnek is hívnak, igen jó minőségű. Vasasról\ észak felé haladva eltéved az erdőben, Egregy vidékén bolyong, mig végül ráakad az országútra és visszatér Pécsre. A beállott őszi esőzés megakadályozta a még tervezett kirándulások megtételében, mert a hegyi utak járhatatlanokká váltak. Vasasra azonban mégegyszer visszament és megjárta a Keleti Mecsek egy részét. Siklósra is el akart menni, mert úgy értesült, hogy ott is vannak szénbányák, a zuhogó eső miatt azonban nem tudott Pécsről kimozdulni. Szlavóniáról is le kellett mondania. Ott hagyta tehát Pécset, és Gálosfán, Kaposváron, Kis-Komáromon, Zalaegerszegen, Körmenden keresztül Szombathelyre érkezett. Pécstől J ) A vasasi bánya nem volt magántulajdon, hanem a pécsváradi közalapítványt uradalomhoz tartozott. Megtekintésére tehát vagy az ottani uradalmi igazgatóság vagy a pécsi kerületi bányaigazgatóság adhatott volna engedélyt. Ez utóbbit a pécskörnyéki bányák felügyeletére I. Ferenc király létesítette 1807-ben. Fuchs Adám: Pécsbányatelep keletkezése és fejlődése, Pécsi Napló, 1918 dec. 19., 21., 24. és 1919. /ott. 1.
