Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
A Georgikon valóban kiváló intézet volt, Európa legelső rendszeres gazdasági intézete, melyet a nemes gróf kora két jeles szakemberének : uradalmi jószágkormányzójának, Nagyváthy Jánosnak és a kiváló szarvasi evangélikus lelkésznek, Tessedik Sámuelnek közreműködésével alapította. Az intézetnek nemcsak körülbelül 1000 holdnyi birtokot bocsátott rendelkezésére és nemcsak a tanárok fizetéséről gondoskodott, hanem még ösztöndíjakban is részesítette az intézet hallgatóit. Az előadás nyelve egy ideig vegyesen latin, magyar és német voltak, a 40-es évek elejétől fogva teljesen magyar. 1 ) Ebéd után franciánk búcsút vesz a szíves házigazdálól és indul vissza Tapolcára. Útközben többször leszáll és bejárja az országúttól északra emelkedő dombokat, melyekről, mint írja, „felséges kilátás" van a tóra. A geologizálásba nagyon belemelegszik és egyszerre csak azon veszi magát észre, hogy este van. Kocsisa a sötétben eltéved, letér az országútról és egy erdőbe jut. Egy ideig mennek az erdőben, akkor nyoma vész az útnak. Tudósunk gyertyát gyújt, azzal előremegy és keresi az útat, de hiába. Már tiz óra van, nem volt mást tennie, mint a szabad ég alatt tölteni az éjtszakát és megvárni a reggelt. Embereivel tűzet rakat, eszik kocsisa kenyeréből, ez a vacsorája, iszik rá egyet egy közeli forrás vizéből, amelyre a gyertya segítségével akad, majd leterít a tűz mellé egy lópokrócot és jóllehet már október 21-ike volt, mikor hűvösek az éjtszakák, jóízűt alszik a földön. Korán, még napfelkelte előtt, felébred és a gyertyafény mellett jegyzeteket készít s térképeit tanulmányozza. Mikor fölkel a nap, fölmegy a hegy tetejére, melynek lábánál az éjtszakát töltötték, onnan látja a csobánci hegyet és megállapítja, hogy északnyugatra vannak Tapolcától, a Sümeg irányában húzódó hegyek alatt. Befogat, húsz perc múlva rátérnek a sümegi útra és félóra múlva megérkeznek Tapolcára, ahol akkor ébredeznek az emberek. Tapolcáról az Eger folyócska bájos völgyében Kapolcsnak veszi útját, onnan Talián-Dörögd vidékét is bejárja és mindenütt bazalt-képződményeket talál. Majd Nagyvázsony felé tart, onnan pedig délre fordul vissza a Balaton irányában és megvizsgálja János, a vegytan tanára ellátja becses felvilágosításokkal. Annál kedvezőtlenebb véleménye van a selmeci bányászati főiskoláról. Ez az intézet, amely MáriaTerézia korában olyan nagyhírű volt, 1818-ban Beudant szerint mind a tanítás mind laboratóriumainak és gyűjteményeinek felszerelése tekintetében a legteljesebb hanyatlás tüneteit mutatta. (1. k,, 257 — 258. 1,1 1 ) Csanády, i. m. 4—12. 1
