Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
vette volna, mert az legtöbbször a kocsi alján a poggyász alatt hevert, pisztolyai pedig ládájába voltak elzárva. „Heureusement", írja, „je n'ai pas eu besoin de tous ces attirails, qui sont généralement plus embarrassans qu' utiles ; et comme j'ai fait en Hongrie plus de 800 lieues dans les parties les plus reculées, les plus propres à servir de retraite aux brigands, et que je m'y suis trouvé, dans toutes les saisons et à toutes les heures de jour et de nuit, sans qu'il me soit jamais rien arrivé, je pense que ce pays n'est pas moins sûr que toutes les autres parties de l'Europe civilisée. Tous les contes qu'on fait de côté et d'autre à cet égard, me paraissent tenir au souvenir que l'on conserve des anciens temps, où il existait sans cesse des factions dont les partisans se retiraient dans les montagnes" (II. k. 434. 1). Beudant tehát nem hisz a bakonyi betyárok létezésében, a róluk szóló történeteket minden alapot nélkülöző mendemondáknak tartja. 1 ) Az egyetlen baleset, amely a Bakonyban érte, az volt, hogy eltört mindkét barométerje, amelyeket magasságmérésekre használt és hátralévő magyarországi útjában egészen Bécsig nem volt módjában helyettük újakat beszerezni. Veszprémből Városlődön és Ajkarendeken át megérkezik Somlóvásárhely környékére, azaz arra a vidékre, mely a Dunántúl leginkább érdekelte, t. i. a balatonmenti bazalthegyek vidékére. Először is megmássza és megvizsgálja a somlai hegyet. Somló környékén mulatságos kaland esik meg vele. Túlsoká tanulmányozza a hegy kőzeteit, beáll a sötétség, kocsisa eltéved s elég késő van, amikor egy falúba érkeznek és meg akarnak az ottani vendéglőben szállni. Sokáig dörömbölnek a kapun eredménytelenül, mire szolgája átugrik a kerítésen és fellármázza a házat — azonban nem akarnak neki szállást adni, mert zsidónak nézik. A korcsmárosné, hogy próbára tegye, disznóhússal kínálja vendégét és csak akkor vág barátságosabb képet, mikor ez hajlandónak mutatkozik azt elfogyasztani. Ekkor csirkét is sűt neki és szép tiszta szobában szállásolja el. Másnap Beudant a Sághegyet l ) Szerzőnk, csakhogy megmutassa, mennyire nem befolyásoltatja magát balítéletektől, a Bakony közbiztonsági viszonyait túlságosan* kedvezőknek látja. Hogy mennyire nem haltak ki a bakonyi betyárok, azt Beudant ittjárta után, a múlt század harmincas éveiben fényesen bebizonyították Sobri és társai, akik éveken át rettegésben tartották a Bakony és a szomszédos vármegyék lakóit. V. ö.: Eötvös Károly: A Bakony. Budapest, 1909. II. k. Ki volt hát Sobri? és Utolsó szó Sobriról c. fej. Az viszont kétségtelen, hogy a bakonyi betyárvilág jelentőségét mindenkor túlozta a közvélemény és az irodalom, mert másutt, például az Alföldön és Somogyban épúgy voltak betyárok, mint a Bakonyban.
