Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
tanulmányozza, melynek tetejéről élvezi a szép kilátást, délfelé maga előtt látja a Balaton északi partját szegélyező bazalthegyeket. Tudósunk azután folytatja útját Miske, Hosszúpereszteg, Csehi, Baltavár, Zalabér, Szentgrót vidékén és megérkezik Sümeg tájára, ahol többek közt megmássza a rezii hegyet és a Tátikát. A tátikai várromot a következőkép írja le: „Le sommet de cette butte porte un vieux château, qui n' est pas encore si délabré qu' on ne puisse reconnaître qu' il a dû être considérable et trèsfort; mais comme tous les anciens châteaux, il est situé de manière à ce qu'il serait insignifiant dans les guerres actuelles. C'était une retraite au milieu des forêts dans ces temps désastreux où la Hongrie était en proie à la fureur des factions, et où les seigneurs se faisaient entre eux des guerres continuelles" (II. k. 463—464. 1.) J ) Zsid felől ereszkedik le Tapolca irányában és élvezi a zsidi hegyekről Tapolca vidékére nyíló gyönyörű kilátást. „Des parties les plus élevées", így ír „et surtout à l'instant où l'on commence à descendre vers l'est, on a une vue magnifique sur les plaines de Tapoltza, et sur quatorze buttes basaltiques, qui cà et là s'élèvent isolément au milieu d'elles; la vue s'étend au sud jusqu' au lac Balaton, et tout cet ensemble produit un effet enchanteur, que le géologue ne peut se lasser d'admirer." (II. k. 467. \.\ Tapolcán jó vendégfogadót talál és onnan több kirándulást tesz a környékre. A Tapolca-vidéki bazalt-hegyek közül a legérdekesebbnek a Szent György-hegyet tartja, amely meredek oldalaival a síkság közepén kiemelkedő várra emlékezteti. 2 ) Sokáig bolyong, mig megtalálja a rá felvezető utat. Megmássza és leírja a Badacsony-hegyet is és cáfolja azt a feltevést, hogy a tetején levő bemélyedés kráter maradványa. A szigligeti romvárat így írja le: „Les restes de ce château, qui a dû être assez considérable, produisent dans le paysage un effet assez pittores1 ) Beudant a politikát óvatosan kerüli és a magyar múltat és jelent igyekszik elfogulatlanul, minden balítélettol mentesen látni. Munkáján azonban rajta van a korszellem bélyege, meglátszik rajta, hogy szerzője a francia restauráció fia, azé a korszaké, amely kiábrándulva a forradalom hangzatos jelszavaiból és a császári imperializmus szertelenségeiből, béke, munka és művelődés után vágyódik és nem politikai reformoktól, hanem kulturális vívmányoktól várja a népek sorsának javulását. Ezért nem barátja a magyarországi „forradalmaknak" sem és hajlandó Magyarország szenvedéseiért nyughatatlan és pártütő főurainkat felelőssé tenni. 2 ) dunfalvy is ugyanezt írja : „A sz. győrgyi hegy oldalai nagyon meredekek,... úgyhogy az egész hegy a síkságból felmeredő várerősséghez hasonlít." (Magyarország es Erdély képekben, Darmstadt, 1863. 1. szakasz, II. kötet, 345. 1.)
