Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Valló István: Városfejlesztési szempontok
és népesség alkotja? Valószínűleg nem. Ez életerő kialakításában igen fontos tényezők lakosságának gazdasága, vagyoni ereje, szorgalma, életrevalósága, műveltsége. A népesség quantitása mellett tehát annak qualitása is fontos. Az életerőnek megnyilatkozása voltaképen a népesség szükségleteinek összesége, amelynél ismét nemcsak az a fontos, hogy milyen tömegben jelentkeznek a szükségletek, hanem az is, hogy milyen szükségletek jelentkeznek. Vannak, akik a qualitást döntő jelentőségűnek tartják a quantitással szemben, (— a mi esetünkben, gyakorlatilag azzal az elgondolással, hogy a környező falvak olyan rétaget vontak el a város életéből, amely veszteségnek nem annyira érzékeny —) én azonban azt hiszem, az igazság itt is a középúto:i jár sa népesség minősége mellett egyenlő fontossággal bír amak számbeli növekedése is. Vélsz Aladár tanulmánya foglalkozik az úeynevezett agglomérait népességgel, a Győrből a közigazgatási határokon kívülre szűrődő, a környező falvakban letelepedő népességgel és e jelenségnek okára is reámutat: ott könnyebb feltételek mellett tudtak fészket rakni. Nincs adatunk arra, hogy a városunkból kiszűrődő családok közül hány épített magának házat s teremtett gazdaságot. Vélsz Aladár is valószínűleg evvel a gondolattal kutatta azt, hogy a környező falvakban hány új ház épült £ tíz év alatt, de annak a megállapítása, hogy hány új házat építettek a kitelepülő győriek, már nagyon körűiményes lett volna. B:zonyos azonban, hogy a győriek legtöbbje azért ment ki, hogy ott magának kényelmesebb és szabadabb körülmények között otthont teremtsen. Ezekben az emberekben azonban mindent legyűrő ere vel élt a fészekrakás ösztöne, a tulajdonszerzés vágya, volt bennük az emberi tulajdonságok javából akarat és életrevalóság, vállalkozó kedv és munkabírás arra, hogy legszebb emberi álmaikat valóra váltsák és saját házukba költözködjenek. A mi hibánk az, hogy ezeknek a házaknak kívül kellett esniök Győr területén és nem itt építettek, amikor nemcsak maguknak, hanem nekünk is építettek volna. Minőségben peiig népességünknek ez a része épen nem értéktelen, aminek fészekrakásuk, házépítésük, háztulajdonosi mivoltuk nyomós bizonyítéka és záloga Meg lehetett volna-e akadályozni ezt a veszteségét azzal, hogy megteremtjük számukra a város határain belül a telepedés lehetőségeit s a földjuttatás, építkezés megkönnyítésével itt tartjuk őket, nem tudom, de a jövő várospolitikájának számolnia kell a kisemberek örök vágyakozásával a háztulajdon iránt és minden