Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Valló István: Városfejlesztési szempontok

lehető eszközzel elő kell segíteni a kertes családi háztelepek létesítését. Újra aktuális — és ma talán még nyomósabban — az az elgondolás, amely békében életre keltette a munkásházépítő részvénytársaságot s annak nyomában a kertes munkásházak utcasorait A külterjes építkezések hátrányait ki lehet küszöbölni azzal, hogy ha egy-egy környékre vagy telepre tereljük ez építkezéseket. Ez természetesen újra életre keltené azt a telekpolitikát, amely a háború előtti időben létrehozta a városszabályozási alapot. A város lakásépítő tevékenysége egyelőre befejeződött. De közeleg az az idő, amikor a budai uti barakkokat, vagy a kórház melletti barakkokat le kell bontani. A Duna-szeri szükséglakások megszüntetése már napirenden van. Ez épületek pedig több mint 400 lakást és a 400-nál is több családot jelentenek. A város jövő feladatai között jelentkezik majd ezek pótlásának gondja is, amit máról holnapra megoldani nem lehet, csak fokozatos, tervszerű előkészítéssel. A városi életnek jellegét és jelentőségét az adja meg, hogy a szükségletek kielégítésének sokkal szélesebb körű és bővebb lehetőségét nyújtja. Ez teszi a várost egy-egy vidék központjává. Es minél gazdagabb, minél változatosabb az általa nyújtott javak skálája, annál szélesebb területre bővül ki az a vidék, amely a várost központjának tekinti. Az emüeri élet, még a legprimitívebb fokon is, a kultúra irányában fejlődik és szükségletei a kultúra irányában szaporodnak. A városoknak épen az a hivatása, hogy e kulturális szükségletek kielégítésében álljanak egy egész vidék rendelkezésére. Az a falusi emebr, akinek ízlését már nem elégíti ki a falusi szabó ruhája, a várost fogja felkeresni érte. Aki a falusi boltban kapható naptáron kívül jobb könyvre vágyakozik, a várost fogja érte felkeresni. Gazdasági szükségleteinek kielégítésében, amikor gépet vagy nyersanyagot, vagy egyebet be akar szerezni a 'falusi ember, a városra van rászorulva. Minél kulturáltabb, annál inkább rá van utalva egy városra. De ugyanakkor, amikor bevásárlásai végett kimozdul otthonából, azt is megkívánja, hogy magasabb rendű szükségleteit is kielégíthesse. Van, akinek városba érkezésekor első gondja, hogy fürdőt keres, van aki színházat, orfeumot akar, kiállítást vagy látványosságot. Egyszóval szórakozást is keres, hogy a köznapi indokolás szerint összekösse a hasznosat a kellemessel. Ha válogathat a városok között, melyiket fogja felkeresni? Azt, amelyik többet nyújt. Nagyon sok esetben még az útiköltség-