Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Polgár Győző: A várospolitika alapvetése az adatgyűjtés

A várospolitika alapvetése az adatgyűjtés. Megtisztelő szíves felhívásukra, hogy a népszámlálás »meglepetést és csalódást^ keltő eredményével kapcsolatban arra a kérdésre feleljek, milyen irányt kell szabni városunk jövő fejlődésének s a fejlődést milyen eszközökkel kell biztosítani, pozitív választ adni — úgy vélem — nagyon nehéz. Ä kérdést szólamokkal elintézni, mint pl. azzal, hogy új intézményeket, gyárakat kell ide édesgetni, hogy okos lakástermelési politikával vissza kell csalogatni az innen a környező falvakba szakadt földieinket, rendkívül könnyű, csakhogy az ily tanács mindmegannyi új célkitűzés, amely célok megvalósításának eszközei megint új és új, nehéz problémák elé állítanak bennünket, amelyek az adott viszonyok között nagyon nehezen valósíthatók meg. A várospolitika ma már nem olyan matéria, amelyhez ötletszerűen, kellő alapos és hosszas előtanulmányok nélkül bárki hozzászólhatna és a felvetett kérdés a várospolitika alapkérdése, amelyre érdemben felelni a magam részéről szerénytelenségnek is érezném. Engedtessék meg ezért, hogy magához a kérdés feltevéséhez és az abból levonható tanúiságokhoz fűzzek néhány megjegyzést. Meglepetést és csalódást okozott a t. Szerkesztőség és az általános, a helyi lapokban már eddig megjelent cikkek íróinak véleménye szerint is az 52.000-es szám. Felvetem azt a kérdést, helyes állapot-e az, ha az ily eredmény meglepetésszerűen jelentkezik? A város a mi szűkebb hazánk, ő a mi dédelgetett kincsünk, rajta keresztül kell hazánkat is szeretni. Fejlődését tehát féltő gonddal kell figyelni, és pedig állandóan, nemcsak tízévenként egyszer. A betegségeket könnyebb megelőzni, csírájukban elfojtani, mint teljes kifejlődésük után, amikor talán már késő, meggyógyítani. Amint a jobbmódú családok tagjaikat háziorvosuk által állandó egészségügyi felügyeletnek vetik alá, úgy kell a város népesedési, szociális, közgazdasági stb. viszonyait állandó, rendszeres és szakszerű megfigyeléssel, adatgyűjtéssel kísérni és akkor a fejlődési tempó változásai, zavarai nem kerülhetik el a figyelmet, akkor nem állhatnak be meglepetések. A baj korai felismerése a legbiztosabb mód a gyógyulásra. Vonjuk le tehát a tanúiságot és gondoskodjunk a jövendőben arról, hogy az ily korai felismerés el ne maradhasson.