Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Ujlaki Géza: Győr város fejlődésének problémája

ennek okaival, a városigazgatásnak új politikájával és a jövő tervekkel. Nem akarjuk megismételni a lakás- és egészségügyi várospolitika hibáit; — a gyáripari, kereskedelmi, kisipari törekvések összhangzat nélkül való fejlődéstüneteit; — a családvédelem,közmiveltség elhanyagolt kérdéseit; — a lakók: hivatalviselők, munkások városi életének a megkönnyítését, elviselhetővé tételét ismertető véleményeket. Most más szempontból tárgyaljuk ezt a kérdést. A gyakorlati tennivalók sorába illeszthető gondolatot vetünk a megvitatás tanácskozó-asztalára, amely új anyagot adna a városigazgatás jövendőjének. Talán alkalmas volna arra, hogy egységesebb városfejlesztést, tervszerűbb és könnyebb igazgatást biztosítson; a szociális kérdések megoldásában pedig olyan rendszert jelentene, amely ennek a városnak javára válnék. Mert olyanok vagyunk a háború óta, mint a mesebeli Atlantisz-föld 1 akósai, akik — Plató szerint — alusznak, de nem álmodnak semmit. A kövér álmosság nem tarthat már sokáig. Nem lehet, hogy, a terveink továbbra is romokban heverjenek. Lehet, hogy ezek a tervek, amelyekről most szólunk, ma még az aggodalmakból fakadt gyógyító virágok, de Hymettos méhei a keserű virágból is mézet tudtak gyűjteni. Végre is, nem maradhatunk mindörökre a nagyobb stilú fejlődéstervek hullaházai! ... A városi és vármegyei statisztikai kimutatások világosan beszélik, hogy míg a városlakók szaporodása apad, azalatt a környező községek lakossága rohamosan szaporodik. Ezt a jelenséget, mint fejlődéstünetet, fogjuk meg, szögezzük le és ehhez fűzzük a további mondanivalónkat. Ebből a valóságból azt látjuk, hogy a munkásság a városból kitelepszik a környékre. Észszerű, hogy a várospolitika jövendője a decentralizáció felé törekedjék. A munkásház-telepeket tehát ím a város belső területeire építse, hanem a falusi, kertes épülettípusokat, tisztviselői és munkástelepek formájában vigye Szentivánra, Bácsára, Csanakra. Hogy ezt a város megcselekedhesse, iparkodjék ezeket a községeket a várossal egyesíteni. Nincsen statisztikám arról, hogy Győrött hány lakó esik egy szobára, egy odúra, vagy egy szurdékra. Ugyan, ki vesződik nálunk ilyesfélével? — azt azonban tudjuk, hogy Budapesten há-