Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Ujlaki Géza: Győr város fejlődésének problémája

rom embernek jut egy szoba; az amerikai Egyesült Államok váro­saiban pedig átlag egy szobára egy lakó esik. Ha a szomszéd községeknek a várossal való egyesítése be­következnék, nemcsak a lakásviszonyokban, hanem minden szo­ciális kérdésben figyelemreméltó elváltozások következnének be. Az említett községek az iparosodásnak útjára indulnának, új ipartelepeknek adnának olcsó helyet, a község lakóinak pedig keresetforrást ott helyben. így megszűnnének azok a fojtogató okok, amelyek máris feszültségben tartják úgy a bejárómunkáso­kat, mint a város igazgatását. Valljuk be őszintén, hogy a megemlített három község lakói­nak számos munkása sokkal jobban szeretné, ha a munkahelye odahaza volna a községben, vagy annak határában, mert akkor megtakaríthatná azt a költséget, időt, egészséget, ruhát, amelyet most a munkahely elérésére áldoz. Ezeken a címeken elpazarolja azt a különbözetet, amelyet az olcsóbb lakásbér címen megtakarí­tani szeretne. Az ipari vállalkozás sem bánná, ha nem ütköznék a fejlődése a központi város érdekeibe, s azokba a nehézségekbe, amelyeket telekszerzés esetén tapasztal. A munkaadó és munkás együttes érdeke, hogy összekapasz­kodva meneküljenek a belső város sűrű légköréből és a közel fekvő községekben — mondjuk most már külvárosokban — sze­rezzék meg exisztenciájuknak föltételeit. Ha valamelyik idecsatolt községben számottevő ipartelep létesül, vele készül a munkástelep és a velejáró szociális, kulturá­lis és egészségügyi intézmény is, amely így könnyen és olcsón valósítható meg. Ezeket a gondolatokat annál bátrabban írom a papirosra, minél világosabban látom, hogy Győr város meglevő területein a gyárvállalatok numerikus gyarapodásában is erős pangás van, de érzem azt is, hogy ezt a piszkos levegőjű várost gyárkéményekkel tovább teleplántálni már nem szabad és a sertéshizlalókat is messze-messze kell kitolni a szabad természetbe. A környék községei, amelyek Győrrel egyesülve, ennek kül­városait alkotnák, abban a szerencsében is részesülnének a többi előny között, hogy fejlődésük kezdetétől fogva, előrelátó terv szerint építkezhetnének, — nem úgy, mint Győr városa, amely tervszerű, szabályos városfejlődési elgondolás nélkül ma már súlyos lakásügyi, egészségügyi, szociális és kulturális proglémák­kal küszködik, vívódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom