Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Velsz Aladár: Győr a népszámlálás tükrében

tók beszerzéseikkel, sajnos, gyakran a fővárosi piacot keresik fel, ahová egyrészt vonattal, másrészt jól kiépített főútvonalakon autó­val könnyen eljuthatnak. A közlekedés fejlődése, lehet mondani, egyenesen kárára van Győr kereskedelmének. A budapesti nagy­kereskedők nincsenek kényszerítve arra, hogy üzleteiket a győri kereskedelem igénybevételével bonyolítsák le, ők a vidéki fogyasz­tót közvetlenül is fel tudják keresni és ki tudják szolgálni. A közlekedés tökéletesítése következtében azért is veszített Győr jelentőségéből, mert ma már a Budapest—bécsi forgalom le­bonyolításához nem feltétlen szükséges az, hogy abba Győr is belekapcsoltassék. Ma, amikor Bécsből Budapestre autón 3 1 /. 2 —4 óra alatt el lehet jutni, akkor nincs szükség arra, hogy Győr mint megálló és tartózkodó hely szerephez jusson, mint ahogyan sze­rephez jutott a régi időkben, amikor a Budapest—bécsi forgalom­ban nélkülözhetetlen hely volt Győr. Ebben a körülményben kell keresni a győri szálloda- és vendéglősiparnak a visszafejlődé­sét is. Győr visszamaradásának harmadik okát abban a mostoha elbánásban is látom, amelyben Győr város a kormányhatóságok részéről állandóan részesül. Győrött az elmúlt tiz év alatt a kor­mányintézkedések folytán nem létesült semmi olyan intézmény, amelynek tömegvonzóereje volna. Ezzel szemben más vidéki váro­sok ilyen előnyökben nagyon is részesültek. Ezek között első helyen kell megemlítenem Pécset és Szegedet. Pécs a fejlődését pusztán annak köszönheti, hogy megkapta a pozsonyi egyete­met, amely többezer lakos gyarapodást jelentett Pécs számára. De nemcsak egyetemet kapott, hanem egy második katonai főiskolát is, amely szintén nagyobb számú lakossággyarapodást eredménye­zett számára. Ugyanilyen szerencsés helyzetben van Szeged is, amely az egyetem létesítésében, valamint a kormány részéről állandóan megnyilvánuló bőkezű gondoskodásban olyan nagy zálogát bírja a fejlődésnek, hogy Klebeisberg Kunó kultuszminisz­ter, a város országgyűlési képviselője, egyik beszédében joggal jelölhette meg Szeged márciusi ideáljaként a 200.000 lakosú bol­dog Szeged megteremtését. Sopron az erdészeti és bányászati fő­iskolát kapta, valamint odatelepítették a pécsi tudományegyetem theologiai fakultását is. Szombathely, Pécs, Székesfehérvár a m. kir. államrendőrség megszervezésével kerületi kapitányságot ka­pott, csak Győr az, ahová a kormány semmiféle olyan intézményt nem telepített, amely csak 100 lélekszám letelepedését is maga után vonta volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom