Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Velsz Aladár: Győr a népszámlálás tükrében
tók beszerzéseikkel, sajnos, gyakran a fővárosi piacot keresik fel, ahová egyrészt vonattal, másrészt jól kiépített főútvonalakon autóval könnyen eljuthatnak. A közlekedés fejlődése, lehet mondani, egyenesen kárára van Győr kereskedelmének. A budapesti nagykereskedők nincsenek kényszerítve arra, hogy üzleteiket a győri kereskedelem igénybevételével bonyolítsák le, ők a vidéki fogyasztót közvetlenül is fel tudják keresni és ki tudják szolgálni. A közlekedés tökéletesítése következtében azért is veszített Győr jelentőségéből, mert ma már a Budapest—bécsi forgalom lebonyolításához nem feltétlen szükséges az, hogy abba Győr is belekapcsoltassék. Ma, amikor Bécsből Budapestre autón 3 1 /. 2 —4 óra alatt el lehet jutni, akkor nincs szükség arra, hogy Győr mint megálló és tartózkodó hely szerephez jusson, mint ahogyan szerephez jutott a régi időkben, amikor a Budapest—bécsi forgalomban nélkülözhetetlen hely volt Győr. Ebben a körülményben kell keresni a győri szálloda- és vendéglősiparnak a visszafejlődését is. Győr visszamaradásának harmadik okát abban a mostoha elbánásban is látom, amelyben Győr város a kormányhatóságok részéről állandóan részesül. Győrött az elmúlt tiz év alatt a kormányintézkedések folytán nem létesült semmi olyan intézmény, amelynek tömegvonzóereje volna. Ezzel szemben más vidéki városok ilyen előnyökben nagyon is részesültek. Ezek között első helyen kell megemlítenem Pécset és Szegedet. Pécs a fejlődését pusztán annak köszönheti, hogy megkapta a pozsonyi egyetemet, amely többezer lakos gyarapodást jelentett Pécs számára. De nemcsak egyetemet kapott, hanem egy második katonai főiskolát is, amely szintén nagyobb számú lakossággyarapodást eredményezett számára. Ugyanilyen szerencsés helyzetben van Szeged is, amely az egyetem létesítésében, valamint a kormány részéről állandóan megnyilvánuló bőkezű gondoskodásban olyan nagy zálogát bírja a fejlődésnek, hogy Klebeisberg Kunó kultuszminiszter, a város országgyűlési képviselője, egyik beszédében joggal jelölhette meg Szeged márciusi ideáljaként a 200.000 lakosú boldog Szeged megteremtését. Sopron az erdészeti és bányászati főiskolát kapta, valamint odatelepítették a pécsi tudományegyetem theologiai fakultását is. Szombathely, Pécs, Székesfehérvár a m. kir. államrendőrség megszervezésével kerületi kapitányságot kapott, csak Győr az, ahová a kormány semmiféle olyan intézményt nem telepített, amely csak 100 lélekszám letelepedését is maga után vonta volna.
