Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Hőfer Vilmos: Győr és a népszámlálás

A környező falvakba való kitelepedés, az export-gyáripar és kereskedelem hanyatlása és a kormány részéről való mostoha elbánás az a három főok, amelyben Győr városnak az elmúlt tiz esztendő alatti visszamaradását keresni kell. Ha ezeket így megtaláltuk, a másik kérdés az, vájjon mit kell tennünk a tekintetben, hogy ezeket az okokat a jövőre nézve megszüntessük és Győr városnak a fejlődését az elkövetkezendő években biztosítsuk. Vélsz Aladár. Győr és a népszámlálás. A »Gyori Szemle« ankét keretében kíván reávilágítani a népszámlálás Győrre vonatkozó eredményeinek okaira és a további tennivalókra. így jutottam én is ahhoz a megtisztelő felhíváshoz, hogy a népszámlálási eredményekhez fűződő jelentőségek s ezek megszívlelésével a város jövő fejlődését biztosító irányszabás kérdéséhez a Szemle hasábjain hozzászóljak. Szívesen, sőt azt mondhatnám kötelességszerűleg teszek eleget ennek a felhívásnak; hogy azután mennyiben áll helyt a megállapításom, azt bírálják meg más illetékesebbek. Távol állok azoktól, akik azért, mert a népszámlálás a legutóbbi 10 év alatt »csak« 4%-os gyarapodást mutat — megkondítják a vészharangot. Aki tudta azt, hogy az 1920. évi népszámlálás eredménye 50.035 lélek volt, aki itt élt közöttünk, aki nyitott szemmel figyelte azt, ami velünk és körülöttünk a tiz esztendő alatt történt és talán mégis 60.000 lakosról, tehát 20<y

0-os lélekszám-növekedésről álmodott, — azt a lokálpatriotizmusnak igen nagy adagja hevítette, a nélkül, hogy, a konkrét lehetőségekkel számolt volna. A 20o/o a boldog békekorszaknak volt a szaporodási arányszáma; vesztett háború és országcsonkítás után ennek az arányszámnak gyakorlati érvényesülését nem várhattuk. Nem várhattuk már azért sem, mert míg voltak olyan városok, amelyek — bocsánat a paradoxonért — a háború után bekövetkezett állapotokkal esetleg valami nyereséget is könyvelhettek el, addig Győr város csak veszített. Míg vannak olyan városok, amelyek a trianoni megcsonkítás következményeképen olyan polgári vagy katonai intézményeket (egyetem, főiskola, körletparancsnokság stb.) nyertek, amelyeknek népforgalmi jelentőségük is volt, addig Győr semmiféle ilyen intézménnyel nem gyarapodott. Egy-két állami hiva-