Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. I. közlemény
Zrínyi Miklós horvát bán (a költő), a gróf Zichy-, gróf Czobor-, gróf Erdődy-, az Amadé-család egy-egy tagja, ezeken kívül több város, község és kormányhatóság. Többen épületanyagot adtak. Az építkezés 1655-ben indult meg. Április 14-én Malomfalvy Gergely ferencrendi tartományfőnök tette le az alapkövet. Az építés 1659-ben fejeződött be. A győri püspök engedélyével ugyanazon évben Linchaeus Valter, Magyarországon számkivetésben élő írországi clontarfi püspök szentelte föl a templomot régi védőszentje, Szent István vértanú tiszteletére. 1 ) A templom egyhajós építmény volt toronnyal. A Szent Istvánfőoltáron kívül volt benne hat mellékoltár a Bold. Szűz, Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Lőrinc, Szent Erzsébet és Szent Borbála tiszteletére. Mindegyik oltár alatt kripta volt. A főoltári kriptába leginkább az elhalt ferencrendieket tették nyugalomra, de ebbe is, meg a többibe is temethettek másokat is megszabott díjért. (Kirkay jegyzőkönyve.) A kolostor lakóházi része csak 1673-ban készült el. Mivel pedig szűknek bizonyult, Kirkay szerint 1709-ben, Karácsonyi szerint pedig 1710-ben Spáczay Antal gvárdián a növendékek számára szemináriumul (lakás, iskola) az emeletes épületre még egy emeletet rakatott. Ez időben, 1708-ban történt az is, hogy a két sekrestye közül azt, amelyik a 'kolostor és a templom épülete között volt, kápolnává alakították át. Ezt a kápolnát magyar kápolnának nevezték. Fölszentelését Csáky Imre váradi püspök végezte. 2 ) Arra is volt gondjuk a ferencrendieknek, hogy növendékeiknek és a náluk megszálló jótevőiknek »ebben a mocsaras városban « üdülőhelyük, kertjük legyen. Ennek szükséges voltát maguk a szomszédos városi polgárok is látták. Azért a kolostor környékén lévő házak tulajdonosai közül az egyik már 1659-ben, a másik 1683-ban, a harmadik 1684-ben, a negyedik 1687-ben önként eladta házát a kolostornak. A házak lerombolása után kellemes kertet és barátságos környezetet nyert a kolostor. (Kirkay jegyzőkönyve.) Az említett 1654-iki tűzvész, a rákövetkező építkezéssel járó gondok és elfoglaltságok zavarólag hatottak a ferencrendiek hivatásos munkálódására. Ehhez járultak az 1683-iki török hadjárat, majd a II. Rákóczi Ferenc fölkelésének Győrt is érintő eseményei. De másrészt e háborús időkben bőséges alkalom nyilt számukra a beteg és sebesült katonák lelki gondozására és testi ápolására. Erről a katonai parancsnokság több ízben nagy elismeréssel nyilatkozott. Az 1709-, 1711- és 1712-ben országszerte dühöngő pestisjárvány Győr városát is meglátogatta. A lakosság közül több ezren estek a nyavalyába. A győri szerzetesrendek: jezsuiták, 1 ) Karácsonyi i. m. 177. 1. — A nevezett püspök székhelye nem CIonfert, mint ahogv K. írja, hanem Clontarf. 2 ) Budapesti Országos Levéltár. Helytartótanácsi osztály. Inventarien der aufgelassenen Klöster. E. 18. fasc. 1.
