Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Csányi Károly: A győri székesegyház fekete-oltárai
a déli oldalhajóban Gorup Ferenc áldozatkészségének köszönhető. Szent Anna oltárát Kálóczy Miklós olvasó-kanonok, a három Szent Király oltárát Ferenczfy János szent-adalberti prépost, Nepomuki Szent János oltárát gróf Thurn Antal kanonok, Szent Borbála (jelenleg Szent László) oltárát Berdóczy György kanonok, az ostoroztatás oltárát Nagy Mihály szent-adalberti prépost készíttette, Szent József és Rozália oltára Matusek Antal és Telekesy István kanonok, a fájdalmas Szűz oltára Hochburg János győri hadélelmezési biztos, Szent Katalin (most Szent István király) oltára Matkovich Mihály kanonok és a Szent Kereszt oltára Lacza János őrkanonok adományából épült. A Jézus ostoroztatása helyett Maulpertsch Jézust az olajfák hegyén ábrázolta, freskóképben. Szent Katalin és Szent Borbála képe helyett, a szentély két oldalán álló első pillérpáron Szent Istvánt és Szent Lászlót feltüntető dombormű látható. (A mellettük lévő oltárok a fekete-oltárok.) Ezek a nagy művészi értékű, ólomból öntött domborművek mindenkor felkeltették a hozzáértők figyelmét. Kiválóságuknál fogva, és mert épen a 18. század első felében, e kor legnagyobb szobrásza, Donner Rafael György kedvelte alkotásainál az ólomanyagot, azért ezeket a domborműveket is Donner munkáinak tartották. E. Tietze-Conrat jeles bécsi műtörténész foglalkozott először bővebben a két domborművei a Kunstgeschichtliches Jahrbuch der k. k. Zentral-Komission 1907. évi kötetében : Georg Raphael Donners Verhältnis zur italienischen Kunst cimü tanulmányában, ahol két fénynyomatos táblán hibátlan képet ad a két alkotásról. Ebben az időben még ő is Donner művének tartja azokat s részletesen méltatja is őket. Ennek nyomán az alábbiakban ismertetem e műveket. A két oltár márványból készült menzája ^szarkofágalakú. Hátfalával egy-egy főhajópillérhez támaszkodik. Felső részén két-két, oszlopos keret veszi körül a szürke, fent félkörösen záródó domborműveket, amelyek a festett oltárképet pótolják. Fent félköríves párkányzat koronázza az oltárt, rajta középen felhőkön nyugvó nagyobb angyalalak, oldalt pedig kis angyalfejek helyezkednek el. Az oltárasztal közepén egy-egy feszület emelkedik, finoman mintázott ólom-corpus-szal A baloldali mellékoltár domborműve Szent István 1 ) királyt álló helyzetben ábrázolja, mellvértes ruhában, vállairól leomló hosszú köpenyben, amint országát az áldozati füstben megjelenő *) Tietze-Conrat tévesen Lajos királynak mondja.
